Első kötet


Az Intermix Kiadó gondozásában jelent meg az első gyűjteményes kötetem, amely az Érzékelés címet kapta. Ebben a kötetben a 2012-2020 között keletkezett írások (könyvismertetők, filmnaplók) olvashatóak. 
Az első fejezet írásai olyan kötetekről szólnak, amelyek szövege az emlékezés célját szolgálja (tanulmánykötet és kisregény írása). Az írás a tanulmánykötetek szerzői számára az emlékezés és emlékeztetés mechanizmusa. Ebben a fejezetben az írás az emlékezés eszközeként jelenik meg.
A második fejezetben az írás, mint cselekvés kerül előtérbe: dr. Molnár Kálmán írta és szerkesztette a Tábori Újságot, Kovács Kálmán írta a Háborús naplót, és közben az emlékeit rendszerezte.
A harmadik fejezetben filmnaplókat olvashatunk. Itt az írás az értelmező folyamat kísérlete.
A negyedik fejezetben a közelmúlt eseményeiről esik szó. A gyűjteményben szerepelnek azok a műhelynaplók és tudósítások, amelyek a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) műhelymunkáiról és rendezvényeiről szólnak a 2014-2019 közötti időszakban. Ezek az írások is egy folyamatot jelölnek: a KVIT létrejöttét, működését és változását szemléltetik.
Azok az írások kerültek ebbe a fejezetbe, amelyek a KVIT-hez kapcsolódva jöttek létre. Itt az írás és alkotófolyamat kapcsolata kerül előtérbe: arról írok, hogy mások miről és hogyan írtak, mit mondtak az írásról.
A kötet alcíme: könyvismertető, filmnapló, jegyzet. Ebben a sorrendben következnek a szövegek, melyek az írás és emlékezés, cselekvés, értelmezés, alkotófolyamat viszonyrendszerét hangsúlyozhatják. Ezzel együtt a megismerés, mint folyamat összetett, hosszú és mindenekelőtt türelmet igénylő jellegét érzékeltethetik.


A kötet  letölthető ide kattintva.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan tanultam angolul?

  Korábban beszámoltam arról, hogy megjelent a második angol nyelvű szövegem . A kérdés, hogyan sikerült? Erre részben választ adtam. Hozzátennék két dolgot: két alkalommal is tanultam angol nyelvet intézményes keretek között, de egyik alkalommal sem sikerült megértenem az angol nyelvet, mint rendszert. A rendezőelv meglétére és mibenlét ére véletlenül sem találtam rá. Elborzadtam, amikor azt olvastam, hogy valójában tizenkét igeidőt használnak:  „ Az angol nyelvben azonban még a mai napig is több igeidőt tartanak számon, mint amennyi «logikai időt«. Így aztán érthető, hogy noha 3 TIME-tól beszélünk, a TENSE-k száma 12. [1] " Nem értettem, mit jelent a befejezett múlt, mint fogalom. Biztos, hogy nem jegyeztem meg, melyik segédigét mikor használjuk. A szavak egy részét talán megjegyeztem. Megtanultam a memorizálásra szánt szövegrészletet Londonról, a régészeti ásatásról, az egyik jeles történész életútjáról. És vége lett a képzésnek. Más tantárgyak következtek.  Változás akkor kö
További információk

Régi írások –14.

Nővérek ( Bartha Gusztáv : Kiút ) Bartha Gusztáv Kiút című kisregényének elbeszélője, Emma Karlovna sértődött, kirekesztett, magára hagyott, önmagát gyűlölő, rokonait bíráló ember. A legsúlyosabb ezek közül a saját maga iránt táplált gyűlölet és megvetés: ha valaki könyörtelen önmagához, nem lesz könyörületes a körülötte lévő, esetleg munkaköréből adódóan rábízott emberekhez. Írásom középpontjába a lelkiismeretfurdalással és rémálommal küszködő Emma nővér életútja, és családtagjaihoz fűződő viszonya kerül. Ebből megtudhatjuk, honnan ered a főhős kirekesztett, magára hagyott életérzése. Bartha Gusztáv Kiút című kötete 2022-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, Marcsák Gergely szerkesztésében. A kiadvány az említett kisregényen kívül a Csillagidő című novellaciklust is tartalmazza. Utóbbit (a Körkörös kivételével) a mulandóság és az elmúlás motívumai kapcsolják össze. Az idős Pista demens beteg ( Csillagidő ), Anti apó történetéből megtudjuk, mi lett volna, ha megszületik
További információk

Régi írások és hírek – 12.

Kép
 2020-ban jelent meg az Érzékelés c. kötet. Nagy élmény volt a szöveg csiszolása.  Egy rövid részlet következik. *   A harctéri újságok jellemzői   Ezeket az újságokat a harctéren szerkesztették és egy hadtápterületi város nyomdájában vagy a tábori nyomdában nyomtatták, esetleg a harctéren írták kézzel vagy írógéppel. A harctéri újságok többnyelvű kiadványok vagy közlemények lehettek. A tábori újságokban tudósítás, hadijelentés, az olvasók által beküldött vers, műkritika, humoros írás, illusztráció kapott helyet.     A Tábori Újság szerkesztője: dr. Molnár Kálmán   A Tábori Újság szerkesztője dr. Molnár Kálmán (1881-1961) tartalékos hadnagy volt. 1881-ben született Nagyváradon. Berlinben, Heidelbergben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat. 1907-ben az egri érseki a kadémián a magyar közjog tanára lett. 1914-15-ben Przemy ś lnél teljesített katonai szolgálatot. Ebben az időszakban szerkesztette a Tábori Újság ot. Miután hazatért a hadifogságból, folytatta mu
További információk