Bejegyzések

Lépcső

    Három helyiség: pitvar, konyha, tisztaszoba. A küszöböt Jani ügyeskedte a kolhozból hazahozott cementből. Kavicsot a szomszéd Lajostól kért, homokot a Vizsorca partjáról hozott. Éjszaka, amikor senki sem látta, a pitvarban ezeket elkeverte egy alumíniumteknőben, és vizet öntött hozzájuk. Nagy lapáttal kavarta a betont.   – Semmi se lesz abbul – mondta az uram.                    – Hallgass – csitítottam – , ha akarja, csinálja.   Tudja a fiú, hogy fáj a lábam, nem lehet nekem ekkorát lépni a gyékénytől a köszöbig, amikor egy vödör vizet cipelek a konyhába a leveshez. Hallgatta, hogy jajgatok, amikor senki sincs a közelben, mert megdagadt a bokám az egész napos rohangálástól. A kúttól a konyháig, a konyhától a csirkeólig, onnan a tűzhelyhez, mert odaég a rántás, ha sokáig vagyok a csirkéknél. Hiába mondta az uram neki, hogy túl lágy lesz, mert sok vizet tett bele. Jani nem keseredett el, hanem még több cementet öntött a masszához. Addig keverte, míg megsűrűsödött. A

Egyéb írások

Kép
  A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság honlapján idén eddig három rövid szövegem jelent meg.  A Programajánló 2024. január 15-én, a KVIT-hírek 2024. február 2-án, a februári Programajánló 2024. február 23-án vált olvashatóvá. 

Oktatási segédkiadványok – 4.

Kép
 Az Európa és Amerika történetírása a legújabb korban  c. kurzus az alapképzésben részt vevő történész hallgatók számára zajlik. A képzés célja, hogy elemezze a történetírás 20. századi történetét.  A hallgatók korábbi tanulmányaik során már megismerkedtek a Hérodotoszig visszavezethető előzményekkel, ezért a historiográfia 20. századi előtörténetének vonatkozásában részletesebben csak a professzionális történetírás 19. századi áramlataival (historizmus, a romantikus történetírás, pozitivizmus) és intézményesülésével foglalkozik. A 20. század fordulóján kibontakozó szellemtörténeti irányzat, a társadalomtörténet történetírásra gyakorolt hatása, elsősorban az Annales-iskola egyes korszakai, New History, relativizmus, narrativizmus, empirizmus, kvantitatív szemlélet, pszichotörténetírás, a nyelvi fordulat és a posztmodern történetírás kerülnek áttekintésre. Itt böngészhető. 

Oktatási segédkiadványok – 3.

Kép
Az Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban c. diszciplína oktatásának célja:  Európa és az észak-amerikai kontinens történelmi korszakait vizsgálva a gazdaság-, társadalom, és politika terén végbemenő fejlődés jellemvonásainak elemzése, a történelmi események kronológiai sorrendben való elhelyezése, valamint a gazdasági, szociális és politikai fejlődés aspektusainak jellemzése, továbbá a témához kapcsolódó, történetíráshoz fűződő forrásanyag elemzése.  A bibliográfia egy része még hasznos lehet. 1.      Baár Mónika. Öt történész. 2000 irodalmi társadalmi és havi lap. 2003/4. – Internetes hozzáférés: http://ketezer.hu/2003/04/ot-tortenesz-i/ 2.      Balázs Péter. Valóban abszolót volt-e a francia abszolút monarchia? – Internetes hozzáférés: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00029/pdf/balazs.pdf 3.      Békés Enikő. Mátyás király, a rex facetus. A szellemes uralkodó ábrázolása Galeotto Marzio műveiben. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/06/2008_4_bekes.pdf

Régi jegyzetek: Most

Most 2020. március 12-től karantén van. Először arról olvashattunk, hogy a karantén ideje lehetőségünk lesz arra, hogy kipróbáljuk a digitális oktatást, átgondolhatjuk az életünket, böngészhetünk könyveket (SZAKTÁRS) és folyóiratokat (ADT), filmeket nézhettünk, múzeumokat látogathattunk, színházi előadásokat, oktatóvideókat nézhettünk (példul a Litera és a … által létrehozott és közvetített Karanténszínház. A tv21 Ungvár újra közzétette az oktatóvideókat, amelyek segíthetnek a diákoknak elkezdeni és folytatni az érettségire való felkészülést, a beregszászi színház munkatársai verseket olvastak fel, hogy segítsenek az irodalomtanításban és tanulásban. Ez mind megvolt. Eltelt két hónap. Most már sejthetjük: az elmúlt két hónapban azok a viselkedésminták erősödtek, amelyek korábban is megvoltak. Ugyanolyan emberek maradunk, és a stresszhelyzetre adott régi válaszainkat ismételjük tudatosan vagy automatikusan. Ha eddig is szívesen lekicsinyítettük a problémákat, akkor most is, ha túlna

Oktatási segédkiadványok – 2.2

Kép
    A második módszertani ajánlásban is vázlatpontok jelölik a témakörök tartalmát, kivéve a reneszánsz témakörét, mivel ezzel korábban foglalkoztam. Ebből jelenik meg most a második részlet. Janus Pannonius (1434 – 1472)         A középkor folyamán fejlődő polgárság gondolkodásmódja megváltozott. A kereskedelem változása és az ipar fejlődése során számos olyan probléma merült fel, amelyet nem lehetett a középkorra jellemző, hittételeken alapuló magyarázattal megoldani. Az ember arra kényszerült, hogy a valós világ dolgait értelmező, tényleges ismeretek megszerzésére törekedjen. Újból értékelni kezdte az életet, és fokozódó érdeklődéssel fordult az őt körülvevő természet felé. E felfogás képviselői az olasz irodalom késő középkori mesterei. Évezrednyi feledés után ők fedezték fel újra az ókor római szerzőit, és műveikben azt a polgári világot, melyet példaként az itáliai városok elé állítottak. Az antik kultúra élesztésének ez a nagyhatású szellemi áramlata a humanizmus . Magyarorszá

Oktatási segédkiadványok – 2.

Kép
 A második módszertani ajánlásban is vázlatpontok jelölik a témakörök tartalmát, kivéve a reneszánsz témakörét, mivel ezzel korábban foglalkoztam. Ebből jelenik meg most egy részlet. * Az antik kultúra „újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat ­európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tartott. A reneszánsz az európai kultúrának a középkort követő nagy korszakát és a művészetek ugyanazon korszakban érvényes egyetemes stílusát jelölő történeti kategória . Társadalmi alapja a pénzgazdálkodás és árutermelés jóvoltából megerősödött polgárság, mely harcot indíthatott a gazdasági, politikai életben való részvételért. A reneszánsz kultúra emberközpontúsága, valamint az antik kultúra különleges kultusza együttesen jut kifejezésre a reneszánsz legfontosabb szellemi áramlatában, a humanizmusban. A humanizmus a reneszánsz polgárság világi ideológiája , mely kifejezésre juttat j a, hogy lényege az ember Az adott fogalom magában hordoz bizonyo