Lépcső
Három helyiség: pitvar, konyha, tisztaszoba. A küszöböt Jani ügyeskedte a kolhozból hazahozott cementből. Kavicsot a szomszéd Lajostól kért, homokot a Vizsorca partjáról hozott. Éjszaka, amikor senki sem látta, a pitvarban ezeket elkeverte egy alumíniumteknőben, és vizet öntött hozzájuk. Nagy lapáttal kavarta a betont. – Semmi se lesz abbul – mondta az uram. – Hallgass – csitítottam – , ha akarja, csinálja. Tudja a fiú, hogy fáj a lábam, nem lehet nekem ekkorát lépni a gyékénytől a köszöbig, amikor egy vödör vizet cipelek a konyhába a leveshez. Hallgatta, hogy jajgatok, amikor senki sincs a közelben, mert megdagadt a bokám az egész napos rohangálástól. A kúttól a konyháig, a konyhától a csirkeólig, onnan a tűzhelyhez, mert odaég a rántás, ha sokáig vagyok a csirkéknél. Hiába mondta az uram neki, hogy túl lágy lesz, mert sok vizet tett bele. Jani nem keseredett el, hanem még több cementet öntött a masszához. Addig keverte, míg megsűrűsödött. A
