Oktatási segédlet (segédkiadvány) – 6 .

 Historiográfia (II.) 

(Történelemszemlélet a XX. században) 

Egyetemi jegyzet

Bevezetés

Az új- és legújabb kor történetének historiográfiája c. tantárgy oktatása 2016- 2017-es tanévben, az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók számára a negyedik évfolyam első szemeszterében zajlik. 

A diszciplína tárgya: a történetírás tudománytörténetének áttekintése. Ez nehéz vállalkozás a széles földrajzi- és időbeli határok miatt. A tananyag átadására és az ismeretek elsajátítására egy szemeszter

áll rendelkezésre. Ez a témakörök szűkítését indokolja. Ennek ellenére ez az egyetemi jegyzet a második modul időszak tartalmát tekinti át. Az első modul időszak alatt a diákok eljutottak a kritikai történetírás kezdetétől, Lorenzo Valla munkásságától, a 19. századig terjedő témaköröket tekintjük át. A földrajzi határokat tekintve elsősorban az európai kultúra, történelem, gondolkodás, történetírás kútfői kerültek előtérbe. Hangsúlyt helyeztünk a politika-, állam-és társadalomszemlélet változásaira. Ezáltal a történetírás történetének felvázolására került sor. A második modul időszak alatt a hangsúly a forrásszemelvények tartalmi elemzésére kerül. Ennek megfelelően a gyakorlati foglalkozások alkalmával felmérjük, hogy a diákok eljutottak-e a ténybeli tudás szintjéről az elemzés lépcsőfokáig. Ennek érdekében az előadás ideje alatt párbeszédre szólítjuk a diákokat, célként kijelölve egy-egy idézet értelmezését. A kivetítő által megjelenített szöveg elemzését tökéletesítjük a gyakorlati foglalkozáson, ennek eredményeképpen a modul időszakot lezáró feladatlapon a diák eredényesebben fejti ki véleményét, ha az egyik, korábban már tárgyalt szemelvénnyel szembesül az esszékérdés által. 

Az oktatási folyamat célja, hogy a diákok a ténybeli tudástól az értékelő megértés szintjéig jussanak. A második modul időszakban történetfilozófiai kérdések kerülnek előtérbe. A hagyományos, kronologikus szempontú tudománytörténet helyett problémakörökre koncentrálunk. A történelem fogalmának mibenléte, megközelítési lehetőségei, a történeti tény fogalma kerül előtérbe. A szakirodalom segítségével áttekintjük, miképpen jött létre a történettudomány, milyen hatást gyakorolt a múltban történt események kutatásának irányvonalaira az Annales-iskola létrejötte. A cél, hogy hangsúlyozzuk: egy adott probléma több személetmódja létezik egy történelmi esemény értelmezése esetében. A képzés során hangsúlyozzuk, hogy a történetírás tudománytörténetének ismerete nélkülözhetetlen a diplomamunka megírása és az esetleges további kutatás során. A diák az elsajátított tananyag felhasználásával képessé válik:

feldolgozni a tudományos-történeti szakirodalmat, elkülönítve a megismerő tevékenységet és a történeti tudás létrehozásának módszerét; 

 tudományos krtitikát alkalmazni a jelenlegi és múltbéli kutatók munkáira nézve;

 saját elméleti és módszertani elképzelést létrehozni tudományos munkát történelemből; 

 a gyakorlatban képesek lesznek a történeti iskolák alaptulajdonságainak elmzésére, azok irányvonalainak, fejlődési folyamatainak elemzésére. 

*

Az előadások témaköre 

1.téma. A történelem fogalmának meghatározási lehetőségei 

1. Johan Huizinga elképzelése a történelem fogalmát illetően. 

2. Marc Bloch gondolatai.

3. Robin George Collingwood véleménye a témával kapcsolatban. 

2. téma. A történelem fogalmának meghatározási kísérletei

 1. Michael Joseph Oakeshott gondolatai a történészi tevékenységről. 

2. Michel Foucault elképzelése arról, a történelemnek van-e helye a társadalomtudományok között.

 3. Paul Ricoeur elméletének részletei a múltban végbemenő folyamatokról. 

3. téma. A történeti tény fogalma 

1. Carl Lotus Becker életútja. 

2. C. L. Becker munkássága.

3. A Mi a történeti tény? c. alkotás jelentősége. 

 4. téma. A történelem tudománnyá válásának folyamata 

1. A történelem, mint folyamat. Hegel. 

2. A történelem, mint tudomány. Fejlődéstörténet. 

3. Karl Lamprecht: Modern történettudomány (sajátosságok, szociálpszichológia és történetírás kölcsönhatása). 

5. téma Az Annales iskola első három nemzedéke

 1. Az Annales-iskola létrejötte és első nemzedéke. 2. Második nemzedék.

 3. Harmadik nemzedék. 

6. téma. Angol történetírás a XX. században 

1. Általános jellemzők. 

2. A brit társadalomtörténet-írás jellegzetességei.

7. téma. A civilizáció, mint fogalom. Megközelítési lehetőségek 

1. A civilizáció fogalmának megközelítési lehetőségei. 

2. Arnold Toynbee: A civilizációk keletkezésének természete. 

3. S. P. Huntington szemlélete a civilizáció fogalmát illetően. 

4. Oswald Spengler munkássága. 

5. Fernand Braudel érdemei.

6. Immanuel Wallenstein tevékenysége.

*

A szöveg eredeti megjelenési helye: Kovács Eleonóra. Historiográfia (II.). Történelemszemlélet a XX. században. Egyetemi jegyzet. - Ungvár, 2016. - 95 old.