Gyakorlófüzet

  Hadifogságban. Naplórészlet (I.)   Az utóbbi időben nagyobb figyelmet kapott az első világháború kutatása. Felmerült került a mindennapi élet, valamint a hátországban lezajlott események feltárásának igénye. Elegendő ismerettel rendelkezünk-e arra vonatkozóan, hogy az első világháború eseményei miként befolyásolták a mai Kárpátalja területén élő lakosság mindennapi életét? A témával kapcsolatban kutatások zajlanak, tanulmányok jelennek meg. Elsősorban hadtörténeti vonatkozású munkákról van szó. Ebben a tanulmányban egy első világháborús hadifogolynapló részletét ismertetem. A tanulmányban nyomatékosítom azokat a jelenségeket, melyek az ismertetett naplórészlet elemzéséhez szükségesek. A dolgozat elején röviden áttekintem a témára vonatkozó korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően rátérek a tanulmány megírásának céljára: ismertetem a napló szövegének egy részletét, mely a hadifogolylét során tett megfigyeléseket taglalja, majd összefoglalom a témával kapcsolatos észr...

 Bús düledékeken (recenzió) (Zubánics László Világok végein . Északkelet-Magyarország a XVI-XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra c. kötetéről)   2015-ben jelent meg Zubánics László Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI-XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra .c. munkája. A kötetben található tanulmányok témaköre és időhatára a honfoglalás korától a Rákóczi-szabadságharcig terjed. A földrajzi helyszínt tekintve a mai Kárpátaljáról van szó. Ungvár, Huszt, Beregszentmilós, Munkács emelhető ki a helyszínek, a Hunyadi, Rákóczi, Dolhay, Homonnai Drugeth família pedig a családnevek tekintetében. Az emlékezetnek helyszínekre van szüksége, írja Jan Assmann német vallástörténész. A helyszínek és személyek mozaikként illeszthetőek egymáshoz, létrejön a teljes kép, amely csak egy részlet a mai Kárpátalja múltjából. Helyszínként Huszt, Munkács, Ungvár jelenik meg. A legrészletesebb leírást Huszt múltjával kapcsolatban olvashatjuk (11-56. o.). Múltja a gazdaság-, po...

  Imádságoskönyv Hogyan viszonyul  az utókor a család birtokában maradt régi imádságoskönyvhöz? Milyen feladat merül fel ezzel kapcsolatban?  Részlet a szövegből: A család birtokában egy 1916-ban kiadott imádságoskönyv maradt fenn. Tulajdonosa  Antal Ilona volt. A Mennyország kapuja. Imádságok konfirmált és felserdült ifjak és leányok számára c. kiadványról van szó.  Az imádságoskönyv szerzője Szolnoky Gerzson (1864-1941) hajdúböszörményi refomátus lelkész, kinek nevéhez fűződik az 1915-ben megjelent Háborús idők imádságos könyve . Utóbbi munka „egy nagyobb imádságos könyv, melyet egyaránt használhatnak úgy a harctéren küzdők, mint a kórházakban szenvedők, sőt otthon a hadbavonultak családtagjai is” [1] . A Dunántúli Protestáns Lapb ól megtudhatjuk, hogy az említett munka tartalmilag három részre osztható: hétköznapi és vasárnapi imádságok reggelre és estére; a hadbavonult katonák számára ajánlott imádságok „minden elképzelhető helyzetre és alkalomra” [2] ,...

  Fogalmak és értelmezési lehetőségek egy katonai tábori újság kapcsán       Przemysl a mai Lengyelország déli részén, a San folyó partján helyezkedik el. Az első világháborúban kiemelkedő szerepet kapott. Az erődrendszer falain belül jelent meg a Tábori Ujság. Gyóni Géza (1884-1912) versei itt jelentek meg. A Tábori Ujagról szóló ismeretek terjedéséhez hozzájárult dr. Molnár Kálmán (1881-1961), a lap szerkesztője. A háború után felszólalásaival és 1933-ban megjelent tanulmányaival felhívta  a figyelmet a Tábori Ujság jelentőségére, valamint saját munkájának nehézségeire, amelyeket  szerkesztőként tapasztalt. Az erődrendszer feladása előtt több példányszámot elrejtett. Ezzel hozzájárult a tábori újság történetének feltárásához.  Az alábbi szövegben a Tábori Ujság [1] kapcsán felmerült kérdésekre keresem a választ. Kutatásom apropóját az első világháború kitörésére, valamint folyamatára való emlékezés kötelezettsége indokolja. Az alábbi szöv...