Ismeretterjesztő írások 7.

 Bús düledékeken

(recenzió)

(Zubánics László Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI-XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra c. kötetéről)

 

2015-ben jelent meg Zubánics László Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI-XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra.c. munkája. A kötetben található tanulmányok témaköre és időhatára a honfoglalás korától a Rákóczi-szabadságharcig terjed. A földrajzi helyszínt tekintve a mai Kárpátaljáról van szó. Ungvár, Huszt, Beregszentmilós, Munkács emelhető ki a helyszínek, a Hunyadi, Rákóczi, Dolhay, Homonnai Drugeth família pedig a családnevek tekintetében.

Az emlékezetnek helyszínekre van szüksége, írja Jan Assmann német vallástörténész. A helyszínek és személyek mozaikként illeszthetőek egymáshoz, létrejön a teljes kép, amely csak egy részlet a mai Kárpátalja múltjából. Helyszínként Huszt, Munkács, Ungvár jelenik meg.

A legrészletesebb leírást Huszt múltjával kapcsolatban olvashatjuk (11-56. o.). Múltja a gazdaság-, poltika- és családtörténet egyes mozzanatai által válik világossá az olvasó számára. A vár 1556. évi ostroma kapcsán szemelvényt olvashatunk Forgách Ferenc történetíró munkájából. A múlt eseményeiről szóló elbeszélést (ebben a tanulmányban a politikatörténet kerül előtérbe) több alkalommal szakítja meg egy-egy korabeli szemtanútól származó szövegrészlet. Később a kötet szerzője ismét átveszi a fonalat, és folytatódik a vár tulajdonjogának változását tárgyaló történetmesélés. 1199-ben Imre király, 1773-ban II. József császár tett látogatást Huszton, ennek mozzanata foglalja keretbe a hajdani Máramaros vármegye egyik koronavárosának történetét.

A történelmi események közepétől induló (A Hunyadiak vidékünkön), olykor hirtelen befejezett történetmesélés (A Homonnai Drugeth család és az ungvári gimnázium alapítólevele) hiányérzetet kelthet az olvasóban. Azonban, ha többször böngésszük a kiadványt, a kötetet alkotó szövegeket egy nagy elbeszélés kisebb darabjaiként, fejezeteiként is értelmezhetjük, és az előbbi felvetés értelmét veszíti. A teljes történet csak akkor bontakozik ki, ha a mozaikokat egymás mellé illesztjük. Ez lehetséges, ha háromszor olvassuk el a kötetet. Talán akkor is, ha egyszer, nagyon figyelmesen. A történet egésze (a kötet tartalma) a mai Kárpátalja múltjának bizonyos mozzanatait emeli ki, részletezi. Az álalános, a tudomány szempontjából újat nem mondó, és a történelemkönyvekből ismert részletek háttérben maradnak (Hunyadi János (1407-1456) életútja, kormányzósága, a hosszú hadjárat, a várnai csata szélesebb értelemben vett következményei, Hunyadi Mátyás (1443-1490) trónralépése). Az elbeszélés a cselekmény közepébe vágva meséli el, mikor került Munkács vára és uradalma Hunyadi János tulajdonába. A kötet alcímének megfelelően gazdaságtörténet is helyet kap A Hunyadiak vidékünkön c. szövegben: a munkácsi uradalomhoz tartozó Lampertszásza mezőváros szabócéhének kiváltságait Hunyadi János 1446-ban, Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) 1653-ban erősítette meg. Ez a részlet a kötet gazdaságtörténeti vetületét gyarapítja. A kötet, tartalmát tekintve felvázol, nem elemez, érzékeltet, nem részletez; az olvasót további kutatásra buzdítja.

Az 1444. november 10-i várnai csatában kitűnt vitézségével Irholczi Mihály és Bogdán. Tettükért Hunyadi János 1448-ban Karácsonyfalvát, Bocskót és Kionkát adományozta számukra. Az 1444. évi várnai csatavesztés után Hunyadi János birtokolta Munkács várát és uradalmát. Huszthoz Hunyadi Mátyás neve kapcsolódik: 1460. november 11-én kiadott egy oklevelet, melyben Dolhay Ambrusnak kőház építését engedélyezi. A Hunyadi és a Dolhay család viszonyáról olvashatunk a továbbiakban. A családtörténet után kultúrtörténet következik: Görcsöni Ambrus diák, Homonnai Drugeth Gáspár lantosa 1567-68 között históriás éneket írt Hunyadi Mátyás tetteiről Bécs bevételéig, ebből a munkából olvashatunk részleteket.

Olykor szükségessé válik a részletes leírás, estenként elemzés (erre az esetre példa lehet, amikor az 1568-as drinápolyi béke, valamint a speyeri egyezmény létrejöttének körülményeiről, valamint ennek következményeiről olvashatunk Huszt várának birtoklásával kapcsolatban a 24. oldalon).

Olyan kötetet tartunk a kezünkben, melynek szerzője az olvasóról feltételezi, hogy ismeri a Rákóczi-szabadságharc okait és menetét; emiatt inkább helytörténeti vonatkozású részletekről olvashatunk (Esze Tamásról, a hegyaljai felkelésről, böngészhetjük az 1703. május 6-án kiadott brezáni kiáltvány szövegét, követhetjük a Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai vonatkozású eseményeit: a dolhai csatát, Munkács sikertelen ostromát; itt megszakad a történet és a szerző Rákóczi valláspolitikáját tárgyalja). Igaznak tarthatjuk az előbb említett szerkesztési elvet a Hunyadi családról szóló fejezet esetében is. A Perényi, Drugeth, Dolhay család múltja azonban kevésbé hangsúlyos a történelemkönyvekben, mint Hunyadi Mátyásé. A kötetből kiderül, az említett famíliák képviselői milyen rendelkezéseket hoztak a mai Kárpátalja területén lévő birtokaikon.

A múlt eseményeiről (gazdaság-, politika-, családtörténet) szóló elbeszélést mindegyik tanulmányban (vagy fejezetben) megszakítja egy levélből vagy okiratból származó idézet. Ez első olvasásra megtörheti a szöveg egységét, nehezítheti annak megértését. Többszöri olvasást követően azonban világossá válhat az olvasó számára, hogy valójában egy nagy elbeszélés darabjait szükséges egymás mellé illeszteni. Ennek következtében a történet egésze betekintést nyújt a történelmi Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros vármegye kiemelt helyszíneinek múltjába. A leghangsúlyosabb Huszt, ezen kívül Ungvár, Munkács, Beregszentmiklós kerül előtérbe a helyszíneket tekintve. Politikatörténet, hogy az olvasó értse, miként cserélt gazdát a huszti vár, családtörténet, hogy kiderüljön, a Hunyadi és a Dolhay család hogyan egyezett meg a birtokaik határvonaláról, birtokhatárról.

Petrőczy Kata Szidónia (1658-1708) költőnőről szóló tanulmányt Takáts Sándor Régi magyar nagyasszonyok c. munkájából való idézettel, majd a Petrőczy család múltjának áttekintésével folytat a szerző, és a költő életútjának ismertetésével zár. A tanulmány legérdekesebb részleteit Petrőczy Kata Szidónia levelei alkotják, melyeket Teleki Mihályhoz, Thököly Imréhez, Ostrtosith Mátyásné Révay Kata Szidóniához, valamint Krucsai Mártonhoz címzett. A leveleket értelmezve az özvegy nemeshölgy mindennapi életében femerülő problémákra derül fény.

A nemesi családok vonatkozásában a birtokcsere és politikai élet kerül előtérbe. A helyszín és tér összeköti a Hunyadi és a Dolhay családot. Dolhay Mihály és Ambrus 1451-ben elcseréli Hunyadi Jánossal Bereg vármegyei birtokát, Sarkadot, Makarját és Románpatakot 1451-ben Kereckére és Kusnicára. A Dolhay család birtokai így egy tömbbe kerülnek. Ez további bonyodalmakat szít: 1456-ban Szilágyi Erzsébet pert indít Guthy Országh Mihály nádor ítélőszéke előtt azzal az indokkal, hogy sem ő, sem fia véleményét nem kérték ki a cserével kapcsolatban. A múltról szóló családtörténet irányt vált ebben a pillanatban: a fejezet elején a Hunyadiakról volt szó, aztán a kiváltságlevelekről, egy pillanatig Lorántffy Zsuzsanna neve merült fel, később megtudtuk, hogyan került ki Corvin János köréből a munkácsi uradalom, áttértünk a szomszédos Dolhay család tagjainak bemutatására, majd ismét visszakanyarodtunk a Hunyadi családhoz. Az előbb vázolt godolatmenet, a folyamatos egységesítés, a személyek, helyszínek, kapcsolatrendszerek és érdekszférák ellentéte, majd összekapcsolódása jellemzi a kötetet a fejezetek tartalmát tekintve. Ezáltal nyújt keresztmetszetet a múltról. Egy a közös: a mai Kárpátalja területe.

A kötet egyik jellegzetessége, hogy a történetmesélés gyakran irányt vált a történelmi személyek és cselekedeteik, érdekeik ellentétes volta következtében. Emiatt nehezebb követni az eseményeket. Azonban az olvasó maga is kutatni kezd, összehasonlítja a kötetet más hasonló tematikájú munkákkal. Az eredmény: a szövevényes hálóban felfedezhető egy folyamat, mely halad egy bizonyos irányba. Az olvasó keresi és megtalálja az összefüggéseket. Akár a bús düledékeken is.

(Zubánics László: Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI-XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra. – Ungvár - Budapest: Intermix Kiadó, 2015 – 156 old.)

A szöveg eredeti megjelenési helye: Együtt, 2016/5, 98-101. old. 

Újraközlés: Érzékelés ( Könyvismertető, filmnapló, jegyzet). - Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020. - 9-12. old.