Ismeretterjesztő írások 8.

 

Hadifogságban. Naplórészlet (I.)

 

Az utóbbi időben nagyobb figyelmet kapott az első világháború kutatása. Felmerült került a mindennapi élet, valamint a hátországban lezajlott események feltárásának igénye. Elegendő ismerettel rendelkezünk-e arra vonatkozóan, hogy az első világháború eseményei miként befolyásolták a mai Kárpátalja területén élő lakosság mindennapi életét? A témával kapcsolatban kutatások zajlanak, tanulmányok jelennek meg. Elsősorban hadtörténeti vonatkozású munkákról van szó. Ebben a tanulmányban egy első világháborús hadifogolynapló részletét ismertetem. A tanulmányban nyomatékosítom azokat a jelenségeket, melyek az ismertetett naplórészlet elemzéséhez szükségesek.

A dolgozat elején röviden áttekintem a témára vonatkozó korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően rátérek a tanulmány megírásának céljára: ismertetem a napló szövegének egy részletét, mely a hadifogolylét során tett megfigyeléseket taglalja, majd összefoglalom a témával kapcsolatos észrevételeimet.

Hogyan zajlott a mindennapi élet a 20. század elején Ung vármegye településein? A hajdani Ung vármegye területéről az 1880-as években a lakosok Amerikába vándoroltak. Ennek oka azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelésben elterjedt a gépek alkalmazása miatt kevesebb idénymunkásra volt szükség. A kivándorlás megtorpant az első világháború éveiben[1].

          Mikor és hogyan kezdődött a háború, mely települések lakosait közvetlenül érintette?

A Kárpátok védelméről a kassai parancsnokság nem gondoskodott, mert ekkor területén a 2. hadsereg tartózkodott, ezért csak a munkácsi parancsnokság csapatait tudta erősíteni. A 2. hadsereg csak szeptember 24-én késő este értesült az orosz betörésről. Másnap reggel 10 órakor arról intézkedett, hogy a Révhelyre vezényelt alakulatok azonnal indítsák meg támadásaikat.”[2] – olvashatjuk Suslik Ádám tanulmányában.

Lehoczky Tivadar Világháborúnk c. naplójában arról ír, hogy miképpen fogadta Munkács lakossága a háború kitörésének hírét. Jegyzetek az 1914. évi háborúból címmel ellátott szövegrészletben kifejti, hogy: „Évtizedek óta tart Európában az általános és folytonos fegyverkezés. … Az évről-évre való katonaság-szaporítás és létszám emelés megváltoztatta a társadalmat, a régebbi polgárság állapotát és viszonyát egészen. (…) Melyik komolyan gondolkodót nem döbbentette volna meg e pokoli mesterkedés, az emberiség pusztítására való … törekvés; azon elvnek merev érvényesítése, hogy li vill pacem, para bellum. Ha békét akarsz, készülj hadra.”[3] Lehoczky Tivadar naplójának 1914 őszére vonatkozó részleteivel Tutuskó Ágnes foglalkozott bővebben[4].

Általános hadkötelezettség, bevonulás, menetelés, az uralkodó szolgáltala, revans a szerbeken – ezek a mozznanatok emelhetőek ki a napló olvasása által. Össze kell hasonlíanunk más háborús naplóval.

Kovács György (1875- 1949) az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. A Nagy Háború blog online felületén olvashatóak képekkel illusztrált feljegyzései a frontszolgálat alatt történt eseményekről. Egy csomó orosz szurkodja agyon a mi alvó katonáinkat, A levágott fejek – két figyelemfelkeltő, de nem hatásvadász cím a blogon közölt és időközben nyomtatásban alakban megjelent naplóból. Rajzokkal illusztrált napló, lineáris történetmesélés.

A hajdani Ung vármegye területén, Szalókán született Kovács Kálmán (1882-1942) Háborús naplója viszonylag könnyen olvasható. A szerző tudatosan vers írására törekszik. Szigorúan vett értelemben ez a törekvés nem sikerül, a szótagszámok nem egyeznek, gyakran ragrímet alkalmaz, ugyanakkor figyelemreméltó törekvés. Kovács Kálmán Háborús naplója egy apró jegyzetfüzet, melyet a hajdani baka dédunokája Debrecenben őriz családi ereklyeként. Könnyen olvasható, helyenként elmosódott kézírással készült jegyzetről van szó. Tartalmát tekintve dal, vers és ima olvasható a naplóban. Ez alkalommal egy verset közlök, mely a hadifogságban íródott. Közlése azért indokolt, mert a fogság mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.

A családtagok elbeszélése szerint a néhai Kovács Kálmán, aki részt vett Przemysl védelmében 1914 szeptember 22. ­ 1915. március 22. között. Ezt követően fogságba került. Hazatért, és szülőfaluja határában halt meg 1942 áprilisában. Kovács Kálmán naplóját egyik dédunokája, Kovács István bocsájotta rendelkezésünkre.

A naplóban a leírások nem időrendi sorrendben találhatóak. Az első oldalon az orosz ábécét olvashatjuk, aztán egy név és egy évszám: 1956. A negyedik oldalon kezdődik az első világháborúhoz kötődő szöveg. A napló szövege által rekonstruálható cselekmény a tetőpontről indul: a dalokat 1915 februárjában keletkezett szövegek követik. Ezek után olvasható, miként sorozták be Kovács Kálmánt, hogyan került Ungvárra, onnan Lemberg felé, majd Przemyslbe. Végül a fogolyéletről olvashatunk lila, majd fekete ceruzával írt beszámolót. A napló utolsó részében imádságokat olvashatunk; a kézírás hasonló, abban az esetben, ha Kovács Kálmán írta, másolta egy imádságoskönyvből, korábban vagy később tette. Egyik lehetőséget sem zárom ki, mivel könnyen olvasható, nagy gonddal írt imádságokat olvashatunk. Ezeket valószínűleg egy énekeskönyv végéről másolták a füzetbe. A dalokról (a dall és másik dall kifejezést használja a napló szerzője) és az imádságokról más alkalommal lesz szó.

A napló oldalait a szerző nem számozta meg. Egy alkalommal találhatunk számozást: ekkor az 1915 márciusában, Przemysl feladása előtti eseményeket tárgyalja a szerző. Valószínű, hogy szó szerint idéz a Tábori Ujságból, mely a szegedi 25. gyalogezred lapja volt, és  1914. október 2. – 1915. március 22. között jelent meg. Molnár Kálmán tartalékos tiszt, az újság egyik szerkesztője hangsúlyozta, hogy a lap megjelenésének célja a katonák harci kedvének megőrzése volt. A Tábori Ujság legtöbb példánya megtalálható a Hadtörténeti Könyvtár, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében, az utolsó példány kivételével. Emiatt is figyelmet kaphat a napló: valószínűleg az 1915. március 22-i példányban közölt sürgönyök olvashatóak a naplóban. A február 21-i kitörés előtti, valamint a visszavonulást követő hangulatot tükröző sürgönyök szövegéről van szó. Ezeket a várparancsnok, Kusmanek Hermann intézhette az uralkodóhoz.

A napló szerzője olyannyira fontosnak tarthatta az erődrendszerben töltött utolsó napok eseményeinek dokumentálását, hogy a lap tetején megszámozta az ekkor keletkezett/vagy erre az időre utaló szövegek fölött a lapokat. Más helyen erre nincs példa. Az említett négy oldalon a hangnem bizakodó, hangsúly a hősiességre és a haza védelmének fontossán nyugszik. Emiatt is kirívó a napló szövegét tekintve ez a néhány oldal. Sem a napló elején, sem a végén nem találkozunk olyan narrációval, mely az eseményeket az eszményítés felé mozdítaná. A legérdekesebb az lenne, ha összehasonlítanánk az 1915 február 19-21. között lejátszüdott események elmesélését a korábbi és későbbi történések vázolásával. Erre azonban később kerül sor.

Jelen esetben felvázoljuk a problémát, és közzéteszünk egy részletet a naplóból. Azt a mozaikot, mely által egy bizonyos múlt egyfajta ábrázolásával szembesülünk. Ez a kép zordnak tűnik, és valós. Közvetíti, hogy  egy orosz hadifogságban lévő baka milyen mozzanatokra figyel fel a környezetében. A mindennapi élet egyes pillanatait, a Közép-Ázsiában élő emberek életmódját írja le. A napló írója beszámol az állattartás sajátosságairól, az állatokról, kiemeli a tevét, megjegyzi, hogy olvasott róla a történelemkönyvben. Beszámol a házakról és arról, hogy mit kapnak enni. Ez egy lényeges mozzanat, az étkezés problémája a napló további részében is előtérben marad.

A napló szerzője a helyesírási hibákat tekintve legtöbbször az egybe- és különírás esetében követ el szabálytalanságot. Előfordul, hogy az „ly” helyett „lj” szerepel (oljan), szabadíts helyett szabadícs. Főnévként, nagy kezdőbetűvel  írja a király, orosz szavakat, valamint a kétpupú teve kifejezést is. Ezeket nem hibaként kezelem, sajátosságként emelem ki. Kénytelen vagyok javítani ezeket a hibákat annak érdekében, hogy az olvasó számára közelibb, érthetőbb, világosabb legyen a vers szövege. Erre volt példa a Nagy Háború blogon közölt Kovács György naplójának közlésekor is.

A hadifogolysorsról beszámoló részlet sajátossága, hogy a szerző tudatosan ragrímet alkalmaz. A napló egy apró füzet, a versszak egy sora fér el benne. Nagy kezdőbetűvel kezdi az új sort, ha nem jön ki a rím egy sorban, a sor alá illeszti a gondolat befejezését. A téma (hadifogolynapló) és az elbeszélés formája (a versírásra törekvés) emeli ki a naplót az első világháborús naplók közül, és különlegessé teszi. Azért is, mert a hajdani Ung megye területéről egyelőre ez az első publikált naplórészlet. Remélem, hogy a közlés más embereket is arra buzdít, hogy érdeklődjenek: őriz-e valaki a családban hasonló jelentőségű ereklyét, kordokumentumot? Amíg megszületik a költői kérdésre a válasz, vagy  megérlelődik az elhatározás, olvassuk el a sokat emlegetett részletet:

 

Szomorú sorsunk hadi fogságban

Szép magyar hazámtól igen messzeségben

Egészen tízezer kilométernyire

Elhozott sorsom szép magyar hazámtól

Fájós szívvel várom meg szabadulásom

Nincs ezen a tájon nekem semmi kedvem

Szabadíts meg édes jó Istenem!

Zord ez a tájék, habár nincs hideg

Ez nekem mint hűtelen és rideg!

Ha jól szétnézek az itteni világba’

Másképp megy minden, mint az én hazámba’.

Mert itt az igavonó ökör helyett

Púpos tevét látunk itt eleget.

Hetet-nyolcat vezetnek egy sorba’

Jól megpakolva tövissel, szalmával

Előtte egy szamár ül egy szárdi rajta

Úgy hordják a kévét a sivatagból a városba

És ha látnátok milyenek itt a taligák!

Kétméteres kerékkel egy-egy lóval (...)

Eléje fog(va) a szilaj vérű mén lovak

A szerszámjok meg olyan czifra

Hogy földig ér le a sallang róla.

No, de ám az ökröket sem feledjük el!

Én is láttam kettőt, szántottak szegénnyel.

De ez nagy ritkaság Közép –Ázsiába’

De láttam szebbet is Kodasent városába’.

Járom helyett volt egy gömbölyű fa

Körülbelül meg volt két méter a hossza

Nincsen megfaragva, nincsen semmi formája

(…) alul végére egy bőr van csavarva

Van a vége fele két fa szeg bennek

Egy fa vas helyet van ide helyezve.

Ilyen a szegényöknek a járma

Bizony ez nem igen pászol a nyakára.

Az ekét pedig, amilyet itt láttam

A mai világban igen nem gondoltam

Valamikor őseink szántogattak vele

Én is olvastam a történelembe’.

Egy darab jondagó (?) fa meg van faragva

Olyan az alakja az ekének akár csak egy csizma

Az alsó végére, mi a földet túrja,

Ide van helyezve ennek lapos vasa

Nincsen taligája sem vezető láncza

Az itteki ekének ilyen a formája!

Mert ez a földet nem szántja csak túrja

Pedig itt nincsen henger, sem fogas barom

Terem itt sok gyümölcs barack, szöllő, dinnye

Sőt, sárga dinnye eláll évről-évre

Mert itt sárga dinnye már januárban

Láttuk a már össze kötve árultak a szárdok.”

 

Az első kérdés, hogy versnek tekinthető-e a Szomorú sorsunk hadi fogságban? Tudatosan tördeli a sorokat, a szerző ragrímeket alkalmaz. Tartalmilag a vers első részében a hazafias érzelmek kifejezésének lehetünk tanúi (Szép magyar hazámtól igen messzeségben/Egészen tízezer kilométernyire). Az otthon iránti sóvárgás a sorok mögött érződik, a családtagokat azonban nem említi. Az egyéntől független tényező befolyásolta a szerző életútját: „ Elhozott sorsom szép magyar hazámtól”. Az otthon idealizálása érzékelhető a jelző által. A következő három sorban a hazatérés vágya jelenik meg: „Fájós szívvel várom meg szabadulásom/Nincs ezen a tájon nekem semmi kedvem/Szabadíts meg édes jó Istenem!”

Érdemes kiemelni, hogy korábban a sorsot okolja a fogságba jutás miatt, most a Teremtőhöz fohászkodik a segítségért. A következő két sorban alátámasztja, miért vágyakozik otthonába: „Zord ez a tájék, habár nincs hideg/Ez nekem mint hűtelen és rideg!”

Megfigyelhető az idegenség-érzet kifejeződése: „Ha jól szétnézek az itteni világba’ / Másképp megy minden, mint az én hazámba’.”

A szerző hangsúlyozza, hogy az otthonről ismert tárgyak tekintetében milyen eltérések vannak („Az ekét pedig, amilyet itt láttam… kezdetű sor).

Kovács Kálmán Háborús naplója sem a magyaroroszági Kovács György, sem Lehoczky Tivadar naplójával nemhasonlítható össze. Előbbi a hadszíntéren keletkezett, az ennek megfelelően megélt eseményeket részletezi. Lehoczky naplója elemző, analitikus szemléletmódot tükröz, a szövegből kitűnik, hogy egy tudós ember figyeli az eseményeket és összegzi azokat. A hadifogolynapló idézett részletében pedig a mindennapi élet jellegzetességeire, a  szerző érzelmeire, honvágyára és az általa látott mezőgazdasági eszközök leírására találunk. Szükséges a napló teljes szövegének ismertetése és elemzése, a földrajzi nevek pontosítása, mivel választ kaphatunk a kérdésre, milyen tapasztalatokat szerzett a korábbi földműves a Nagy Háború eseményei közepette.


A felhasznált forrás- és szakirodalom jegyzéke:

Forrás:

 

1.    Lehoczky Tivadar. A mi háborúnk. Kárpátaljai Területi Állami Levéltár. Fond 1555. Opisz 2.

2.    Kovács Kálmán. Háborús napló (magángyűjtemény)

 

Cikkek, monográfiák, segédkiadványok:

 

Braun László. Adalékok az 1880-1914 közötti Ung megyei kivándorláshoz. – Ungvár: Acta Hungarica, 2004. – 100-106. old.

Suslik Ádám. A honvédség szerveződése a mai Kárpátalja területén 1868-1914 között. – Ungvár: Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, 2012. – 42 old.

Tutuskó Ágnes. Az 1914-es kárpátaljai orosz betörés Lehoczky Tivadar „A világhábrúnk” című kézirata alapján. PhD-konferencia 2013. Debrecen: Balassi Intézet, 2013. - 524-530. old.



[1] Braun László. Adalékok az 1880-1914 közötti Ung megyei kivándorláshoz. – 100. old.

[2] Suslik Ádám. A honvédség szerveződése a mai Kárpátalja területén 1868-1914 között. – 24. old.

[3] Kárpátaljai Területi Állami Levéltár. Fond 1555. Opisz 2. 1. oldal

[4] Tutuskó Ágnes: Az 1914-es kárpátaljai orosz betörés Lehoczky Tivadar „A világháborúnk” című  kézirata alapján. PhD-konferencia 2013. Debrecen, Balassi Intézet, 2013. 524-530.o.


A szöveg eredeti megjelenési helye: 

Hadifogságban. Naplórészlet I. -  Tudományos Közlemények, 2016/1. Ungvár: Ungvári Nemzeti Egyetem, Magyar Tannyelvű Humán-és Természettudományi Kar. 



 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Régi ismeretterjesztő írások (újraközlés)

Hogyan tanultam angolul?

Egy jó hasonlat kellene (8.) (újraközlés)