Oktatási segédlet (segédkiadvány) – 7.

 Bevezetés 

A történelemtanítás módszertana c. tantárgy oktatására az alapképzésben részt vevő egyetemi hallgatók számára a 4. évfolyam első félévében kerül sor. Ennek keretein belül a diákok elsajátíthatják azokat az elméleti alapismereteket, melyeket a pedagógiai gyakorlat idején hasznosíthatnak. Ehhez nyújtunk segítséget az említett tantárgyhoz kapcsolódó jegyzet segítségével. Ebben a jegyzetben az első modul időszak előadásaihoz, gyakorlati foglalkozásaihoz tartozó elméleti anyagba nyerhetünk betekintést. 

A képzés elméleti és gyakorlati részből tevődik össze. Az előbbi az előadásokat, utóbbi a szemináriumi foglalkozásokat, valamint az önállóan elsajátítandó témakörökat foglalja magában. Az előadások során részletezzük a történelemtanítás mibenlétét, szerepét a közoktatásban. Utóbbi gondolatmenetet pedagógiatörténeti áttekintés révén nyomatékosítjuk. Ezt a témakört a diákok részletesebben egyéni munka keretében tekintik át (beadandó dolgozat készítése, melynek maximális terjedelme 10 oldal, a diák 20 pontot szerezhet). Hangsúlyt helyezünk arra, hogy az egyetemi hallgatók megismerkedhessenek a tanóra menetének, a tudásfelmérés folyamatának részleteivel. Az elméletet a képzés keretein belül gyakorlat követi: a diákok a szemináriumi foglalkozás keretein belül megismerkednek a kárpátaljai magyar nyelvű közoktatásban használt történelemkönyvek tartalmi felosztásával. A Bloomtaxonomizáció felhasználásával a 4. évfolyamos diákok feladatlapot készítenek megoldókulccsal együtt. A második modul időszak végén elmélyülnek az óravázlat-készítés rejtelmeiben. 

A képzés célja, hogy a történész hallgatókat felkészítsük a tanév második felében esedékes szakmai gyakorlatra. Ez idő alatt a gyakornok 45 tanórát látogat, öt történelemórát és egy nevelő órát megtart. Megismerkedik a befogadó intézmény helyével a közoktatás rendszerében, közelről elemezheti a tanárra háruló adminisztratív feladatkört és a történelemtanár iskolán kívüli tevékenységét (makett, modell, plakát készítése, megemlékezés szervezése). Mivel a jegyzet célja a diákok elméleti tudásának bővítése a pedagógiai gyakorlat előtt, ez a jegyzet nem tartalmazza teljes mértékben  A történelemtanítás módszertana c. képzés keretein belül áttekintendő összes témakörök összességét. Elsősorban az első modul időszakra vonatkozó témaköröket tekinti át. Elsősorban javaslatról van szó arra vonatkozóan, hogy a diákok milyen irányban tájékozódhatnak, ha arra kíváncsiak, hogy milyen mozzanatokból épül fel a tanóra, és annak ideje alatt mely didaktikai eszközök közül válogathatunk. Az összegyűjtött és áttekintésre javasolt tanulmányok értelmezési keretet és választ jelenthetnek a 4. évfolyamos diákok számára a szakmai gyakorlat ideje alatt felmerülő kérdésekre. Áttekintjük az első modul időszak idején aktuálissá váló témaköröket, a nevezett szakaszra vonatkozó szemináriumi foglakozások elméleti hátterét. A témakörök elején röviden vázoljuk az alőadás célját, a végén összegzést olvashatunk. A szövegben hivatkozunk az idézett szakirodalomra. A kiadvány az első modul időszak hat témaköre után a gyakorlati foglakozások témaköreit jeleníti meg. A témakör, valamint annak  áttekintéséhez javasolt szakirodalom, továbbá a foglalkozás menete olvasható a kiadványban. A gyakorlati foglakozások témakörei c. egység az említett alkalmakhoz illeszthető feladatlapokat is tartalmazza. Ezt követően az egyéni munka keretén belül feldolgozható referátum-témaköröket olvashatjuk. A pedagógia gyakorlattal kapcsolatos tudnivalók c. egység a célkitűzéseket, fontosabb feladatokat taglalja. Ez a témakör a  munkafolyamat összegzéséhez szükséges minta-feladatlappal, és ajánlott olvasnivalók listájával zárul. A kiadvány végén a szigorlat kérdéssora és a felhasznált irodalom olvasható. Az első modul időszak ideje alatt a diákok 60 pontot szerezhetnek a modul dolgozat által (írásban, komplex feladatlap). 20 pontot a referátum és 20 pontot a kollokvium (írásban) leadása által. A második modul időszakban az egyéni munkát legnagyobb mértékben az óravázlat készítése jelenti.

Az előadások témaköre

1. téma: Bevezetés. A történelemtanítás módszertana, mint tantárgy 

1. A történelemtanítás módszertana vagy didaktikája. 

2. A didaktika fogalma, tárgya, funkciói. 

3. A közoktatás célja és feladatai. 

2. téma. A történelemtanításban alkalmazandó módszerek rendszerezése 

1. A történelemtanítás módszerei. 

2. A módszerek osztályozása.

 3. A tanári dominanciájú módszerek (elbeszélés, leírás, jellemzés, magyarázat, problémafelvető magyarázat) sajátosságai.

4. Közös tanári- tanulói módszerek (megbeszélés, összehasonlítás, modellezés, problematizálás) jellegzetességei. 

5. A tanulói dominanciájú módszerek (tanulói beszámoló, házi feladat). 

3. téma. A tanóra típusai és mozzanatai 

1. Az óratípus fogalma. 

2. A munkaforma mibenléte. 

3. A tanóra mozzanatai. 

4. téma. A tanulásszervezés fogalma és jellegzetessége I. 

1. A hagyományos tanulásszervezés fogalma. 

2. A frontális osztálymunka jellegzetességei.

3. Az önálló munka sajátossága.

4. A csoportmunka lényege. 

5. téma. A tanulásszervezés fogalma és jellegzetességei II. 

1. A hagyományos és a kooperatív (együttműködő) tanulás jellegzeteségeinek összehasonlítása. 

• A kooperatív tanulás módszerei. 

• A tanóra előkészítése. 

• Kerekasztal-körforgás. •

 2. A tananyag feldolgozásának módszerei. (csoportmozaik) 

• A megértés ellenőrzése.

 • A gyakorlás módszerei. 

• Az információmegosztás és értékelés módszerei.

6. téma. A tankönyv szerepe az oktatás folyamatában 

1. A tankönyv, mint didaktikai eszköz. 

2. A tankönyv funkciói. 

3. A tankönyv szerepe a történelemtanításban.

*

A szöveg eredeti megjelenési helye: Kovács Eleonóra. A történelemtanítás módszertana. (Szak: „Történelem”). – Ungvár, 2017. – 105 old. (УДК 94:372. 8 (076) ББК T 3 (0) я 73+ч 486 K 56) 

*

*