Gyakorlófüzet

Egy évig havonta egyszer három órán át csakis az irodalom (és megannyi meglepetés). Alkotófolyamat, szerkesztés, értő figyelem, megértés, szelid hallgatás, és persze személyre szabott kreatív ötletelés – ez volt számomra az Akadálymentesített Jelenlét c. online műhely, amelyet a Fiatal írók Szövetsége (FISZ) hívott életre. Szabó Imola Julianna és Juhász Tibor műhelyvezető irányításával elmerültünk a szerkesztés és alkotás mindet kizáró alkotófolyamatában. Munkánk eredménye a VAGY c. zine. Szabó Imola Julianna illusztrációi teszik teljessé a kiadványt. A zin (vagy zine) bemutatója és a műhelytagok bemutatkozása a FISZ-táborban történt. Több beszámoló készült a műhelytagok bemutatkozásáról. Maros Márk "Egy életünk van, de több nyelvünk" c. tudósításában írt a tábor első napjáról, és az Akadálymentesített Jelenlét c. online műhely működéséről. A munka eredménye a VAGY és Kertész Mátyás Szél, hámok c. verseskötete. Öröm volt. Lépcső c. írásom a VAGY c. kiadványban is olvas

  Bevezetés  A történelemtanítás módszertana c. tantárgy oktatására az alapképzésben részt vevő egyetemi hallgatók számára a 4. évfolyam első félévében kerül sor. Ennek keretein belül a diákok elsajátíthatják azokat az elméleti alapismereteket, melyeket a pedagógiai gyakorlat idején hasznosíthatnak. Ehhez nyújtunk segítséget az említett tantárgyhoz kapcsolódó jegyzet segítségével. Ebben a jegyzetben az első modul időszak előadásaihoz, gyakorlati foglalkozásaihoz tartozó elméleti anyagba nyerhetünk betekintést.  A képzés elméleti és gyakorlati részből tevődik össze. Az előbbi az előadásokat, utóbbi a szemináriumi foglalkozásokat, valamint az önállóan elsajátítandó témakörökat foglalja magában. Az előadások során részletezzük a történelemtanítás mibenlétét, szerepét a közoktatásban. Utóbbi gondolatmenetet pedagógiatörténeti áttekintés révén nyomatékosítjuk. Ezt a témakört a diákok részletesebben egyéni munka keretében tekintik át (beadandó dolgozat készítése, melynek maximális terjedelm

Milyen szakaszokra bontható Johann Huizinga életútja? Hogyan vélekedett a történelem fogalmáról?  A mai bejegyzésből kiderül.  Johann Huizinga tanulmányai. Johan Huizinga (1872-1945) holland kultúrtörténész szülővárosában, Groningenben kezdte tanulmányait, majd Németországban, Lipcsében fejezte be. Egyetemi évei alatt kutatásának irányvonala az indogermán nyelvészetre terjedt ki. Szakmai előmenetele A haarlemi középiskolában történelmet, (1903-1905) az amszterdami egyetemen indiai irodalmat és kultúrtörténetet tanított. Doktori disszertációjának témája a régi indiai dráma volt. Miután elmélyült Haarlem város történetében, figyelme a történettudomány felé fordult. 1905-1915 között Groningenben (1905–15) volt történelemprofesszor. 1915 - 1942 között a leideni egyetem történészprofesszoraként tevékenykedett. Ezt követően Leidenben munkálkodott 1942-ig. A németek elfogták. Internálótáborban, majd házi őrizetben tartották. 1945. február 1-jén huny el.

 Historiográfia (II.)  (Történelemszemlélet a XX. században)  Egyetemi jegyzet Bevezetés Az új- és legújabb kor történetének historiográfiája c. tantárgy oktatása 2016- 2017-es tanévben, az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók számára a negyedik évfolyam első szemeszterében zajlik.  A diszciplína tárgya: a történetírás tudománytörténetének áttekintése. Ez nehéz vállalkozás a széles földrajzi- és időbeli határok miatt. A tananyag átadására és az ismeretek elsajátítására egy szemeszter áll rendelkezésre. Ez a témakörök szűkítését indokolja. Ennek ellenére ez az egyetemi jegyzet a második modul időszak tartalmát tekinti át. Az első modul időszak alatt a diákok eljutottak a kritikai történetírás kezdetétől, Lorenzo Valla munkásságától, a 19. századig terjedő témaköröket tekintjük át. A földrajzi határokat tekintve elsősorban az európai kultúra, történelem, gondolkodás, történetírás kútfői kerültek előtérbe. Hangsúlyt helyeztünk a politika-, állam-és társadalomszemlélet változásaira. E

  Az  Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban  c.    tantárgy nem  más, mint a történettudomány különböző fejezeteinek összekapcsolása, egységes egésszé szervezése. A történetírás fejezetei egymásra épülnek, kapcsolatban állnak egymással, az összes réteg ismerete a kutató számára lehetĘvé teszi számára a múltbéli események hatékony értékelését.  A diszciplína tárgya: a történetírás tudománytörténetének áttekintése. Ez nehéz vállalkozás a széles földrajzi- és időbeli határok miatt. A tananyag átadására és az ismeretk rögzítésére egy szemeszter áll rendelkezésre. Ez a témakörök szűkítését indokolja. Ennek ellenére ez az egyetemi jegyzet a második modul időszak tartalmát tekinti át. Az első modul időszak alatt a diákok  A tantárgy célja és feladata . A célok közé tartozik elsősorban az európai történetírás történetének áttekintése az új- és legújabb korban. Ebben az egyetemi jegyzetben a témakör széles voltát tekintve a reneszánsz kor európai történetírásától a 19. szá

    Három helyiség: pitvar, konyha, tisztaszoba. A küszöböt Jani ügyeskedte a kolhozból hazahozott cementből. Kavicsot a szomszéd Lajostól kért, homokot a Vizsorca partjáról hozott. Éjszaka, amikor senki sem látta, a pitvarban ezeket elkeverte egy alumíniumteknőben, és vizet öntött hozzájuk. Nagy lapáttal kavarta a betont.   – Semmi se lesz abbul – mondta az uram.                    – Hallgass – csitítottam – , ha akarja, csinálja.   Tudja a fiú, hogy fáj a lábam, nem lehet nekem ekkorát lépni a gyékénytől a köszöbig, amikor egy vödör vizet cipelek a konyhába a leveshez. Hallgatta, hogy jajgatok, amikor senki sincs a közelben, mert megdagadt a bokám az egész napos rohangálástól. A kúttól a konyháig, a konyhától a csirkeólig, onnan a tűzhelyhez, mert odaég a rántás, ha sokáig vagyok a csirkéknél. Hiába mondta az uram neki, hogy túl lágy lesz, mert sok vizet tett bele. Jani nem keseredett el, hanem még több cementet öntött a masszához. Addig keverte, míg megsűrűsödött. A

  A Kovács Vilmos Irodalmi Társaság honlapján idén eddig három rövid szövegem jelent meg.  A Programajánló 2024. január 15-én, a KVIT-hírek 2024. február 2-án, a februári Programajánló 2024. február 23-án vált olvashatóvá. 

 Az Európa és Amerika történetírása a legújabb korban  c. kurzus az alapképzésben részt vevő történész hallgatók számára zajlik. A képzés célja, hogy elemezze a történetírás 20. századi történetét.  A hallgatók korábbi tanulmányaik során már megismerkedtek a Hérodotoszig visszavezethető előzményekkel, ezért a historiográfia 20. századi előtörténetének vonatkozásában részletesebben csak a professzionális történetírás 19. századi áramlataival (historizmus, a romantikus történetírás, pozitivizmus) és intézményesülésével foglalkozik. A 20. század fordulóján kibontakozó szellemtörténeti irányzat, a társadalomtörténet történetírásra gyakorolt hatása, elsősorban az Annales-iskola egyes korszakai, New History, relativizmus, narrativizmus, empirizmus, kvantitatív szemlélet, pszichotörténetírás, a nyelvi fordulat és a posztmodern történetírás kerülnek áttekintésre. Itt böngészhető. 

Az Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban c. diszciplína oktatásának célja:  Európa és az észak-amerikai kontinens történelmi korszakait vizsgálva a gazdaság-, társadalom, és politika terén végbemenő fejlődés jellemvonásainak elemzése, a történelmi események kronológiai sorrendben való elhelyezése, valamint a gazdasági, szociális és politikai fejlődés aspektusainak jellemzése, továbbá a témához kapcsolódó, történetíráshoz fűződő forrásanyag elemzése.  A bibliográfia egy része még hasznos lehet. 1.      Baár Mónika. Öt történész. 2000 irodalmi társadalmi és havi lap. 2003/4. – Internetes hozzáférés: http://ketezer.hu/2003/04/ot-tortenesz-i/ 2.      Balázs Péter. Valóban abszolót volt-e a francia abszolút monarchia? – Internetes hozzáférés: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00029/pdf/balazs.pdf 3.      Békés Enikő. Mátyás király, a rex facetus. A szellemes uralkodó ábrázolása Galeotto Marzio műveiben. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/06/2008_4_bekes.pdf