Oktatási segédkiadványok – 3.

Az Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban c. diszciplína oktatásának célja:  Európa és az észak-amerikai kontinens történelmi korszakait vizsgálva a gazdaság-, társadalom, és politika terén végbemenő fejlődés jellemvonásainak elemzése, a történelmi események kronológiai sorrendben való elhelyezése, valamint a gazdasági, szociális és politikai fejlődés aspektusainak jellemzése, továbbá a témához kapcsolódó, történetíráshoz fűződő forrásanyag elemzése. 

A bibliográfia egy része még hasznos lehet.

1.     Baár Mónika. Öt történész. 2000 irodalmi társadalmi és havi lap. 2003/4. – Internetes hozzáférés: http://ketezer.hu/2003/04/ot-tortenesz-i/

2.     Balázs Péter. Valóban abszolót volt-e a francia abszolút monarchia? – Internetes hozzáférés: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00029/pdf/balazs.pdf

3.     Békés Enikő. Mátyás király, a rex facetus. A szellemes uralkodó ábrázolása Galeotto Marzio műveiben. http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/06/2008_4_bekes.pdf 45.Nemeskürty István (szerk.).

4.     Bibliotheca Corvina Digitalis. – Internetes hozzáférés:  http://www.corvina.oszk.hu/ 54

5.     Camil Mureşan. Történetírás és irodalom. Kisebbségkutatás.2011/1. – Internetes hozzáférés: http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2011_01/cikk.php?id=1935

6.     Erős Vilmos. A magyar történetírás a dualizmus korában. – Internetes hozzáférés: http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/26111/EM_2011_3- 4__002_Eros_Vilmos-A_magyar_tortenetiras.pdf?sequence=1 23.

7.     Erős Vilmos. A pozitivizmus Angliában. Klió, 1996/2. – Internetes hozzáférés: http://www.c3.hu/~klio/klio962/klio017.htm

8.     Erős Vilmos. A XVI-XVIII. századi történetírás. Világosság, 2009/IV. – Internetes hozzáférés: http://www.vilagossag.hu/pdf/20091214201946.pdf

9.     Erős Vilmos. XIX. századi német historizmus. Világosság, 2013, I.-VI. – Internetes hozzáférés: http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=975&lap=0

10.  Gergely András. A 19. századi német és magyar liberalizmus párhuzamai. Magyar Tudomány, 2008/1. 29-33.o. – Internetes hozzáférés:  http://www.matud.iif.hu/08jan/07.html.Kovács Kiss György. Reneszánsz történelemeszmény és történetírás Itáliában. http://www.hhrf.org/korunk/9805/5k06.htm

11.  Győry L. János. Német-magyar szellemi kapcsolatok a reneszánsz korában. Klió, 2005/1. – Internetes hozzáférés: http://www.c3.hu/~klio/klio052/klio105.htm

12.  Heltai Gáspár művei. Budapest, Neumann Kht, 2000 46.Kulcsár Margit (szerk.): Heltai Gáspár. Krónika az magyaroknak dolgairól. Budapest, Magyar Helikon, 1981.

13.  Heltai Gáspár. Krónika az magyarok viselt dolgairól. http://hu.scribd.com/doc/75770152/54415893-Heltai-Gaspar-Kronika-AzMagyaroknak-Dolgairol

14.  Jonh Stuart Mill liberális feminizmusa. Új Szó, 2004. január 9. – Internetes hozzáférés: http://ujszo.com/cimkek/gondolat/2004/01/09/john-stuart-mill-liberalisfeminizmusa

15.  Kakasy Judit. A felvilágosodás hatása a társadalomra és a zsidó értelmiségi elitre a XIX. században. Kisebbségkutatás. 2003/3. http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2003_03/cikk.php?id=827

16.  Klaniczay Tibor. Humanizmus és reformáció. – Internetes hozzáférés: http://mek.oszk.hu/07300/07321/07321.pdf

17.  Kulcsár Péter. Ransanus Epitomájának kéziratai. – Internetes hozzáférés: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00275/pdf/MKSZ_EPA00021_1969_85_ 02_108-121.pdf Galeotto Marzio. Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről. Ford.: Császár Mihály. – Internetes hozzáférés:  http://mek.oszk.hu/06200/06210/06210.htm

18.  Meghal Georg Gottfired Gervinus történetíró. Múlt-kor.2004.szeptember 13. – Internetes hozzáférés: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=12936

19.  Ö. Kovács József. Nyugati társadalomtörténeti szemle, különös tekintettel a német történetírás eredényeire. – Internetes hozzáférés: http://mek.oszk.hu/02000/02097/html/okovacs.htm

20.  Petrus Ransanus: Epithoma rerum hungararum. Curam gerebat: Petrus Kulcsár. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum Series Nova. Redigit: Antonius Primát. Bp. 1977. Akadémiai Kiadó, 232.o. – Internetes hozzáférés: http://epa.oszk.hu/00000/00001/00309/pdf/itk_EPA00001_1978_05_745- 746.pdf

21.  Szabó Gábor. A reichenbachi közös ok eredete. Magyar Filozófiai Szemle, 2001.1-2. – Internetes hozzáférés: http://epa.oszk.hu/00100/00186/00008/6szabo.html

22.  Zsigmond Anna. Két márki: Custine és Tocqueville. Oroszország és Amerika Európából a 19. században. Eszmélet Társadalomkiritkai és kulturális folyóirat. – Internetes hozzáférés: http://www.eszmelet.hu/index3.php?act=period&lang=hu&item=491&inf o=Eszm%C3%A9let%20foly%C3%B3irat,%2066.%20sz%C3%A1m%20 %282005.%20ny%C3%A1r%29&auth=Zsigmond%20Anna 

Az eredeti megjelenés helye:

Kovács Eleonóra. Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban. Módszertani javaslatok és tantárgyi program. (Szak: „Történelem”) – Ungvár, 2014. – 55 old. 

*