Gyakorlófüzet

Nővérek ( Bartha Gusztáv : Kiút ) Bartha Gusztáv Kiút című kisregényének elbeszélője, Emma Karlovna sértődött, kirekesztett, magára hagyott, önmagát gyűlölő, rokonait bíráló ember. A legsúlyosabb ezek közül a saját maga iránt táplált gyűlölet és megvetés: ha valaki könyörtelen önmagához, nem lesz könyörületes a körülötte lévő, esetleg munkaköréből adódóan rábízott emberekhez. Írásom középpontjába a lelkiismeretfurdalással és rémálommal küszködő Emma nővér életútja, és családtagjaihoz fűződő viszonya kerül. Ebből megtudhatjuk, honnan ered a főhős kirekesztett, magára hagyott életérzése. Bartha Gusztáv Kiút című kötete 2022-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, Marcsák Gergely szerkesztésében. A kiadvány az említett kisregényen kívül a Csillagidő című novellaciklust is tartalmazza. Utóbbit (a Körkörös kivételével) a mulandóság és az elmúlás motívumai kapcsolják össze. Az idős Pista demens beteg ( Csillagidő ), Anti apó történetéből megtudjuk, mi lett volna, ha megszületik

  Korábban beszámoltam arról, hogy megjelent a második angol nyelvű szövegem . A kérdés, hogyan sikerült? Erre részben választ adtam. Hozzátennék két dolgot: két alkalommal is tanultam angol nyelvet intézményes keretek között, de egyik alkalommal sem sikerült megértenem az angol nyelvet, mint rendszert. A rendezőelv meglétére és mibenlét ére véletlenül sem találtam rá. Elborzadtam, amikor azt olvastam, hogy valójában tizenkét igeidőt használnak:  „ Az angol nyelvben azonban még a mai napig is több igeidőt tartanak számon, mint amennyi «logikai időt«. Így aztán érthető, hogy noha 3 TIME-tól beszélünk, a TENSE-k száma 12. [1] " Nem értettem, mit jelent a befejezett múlt, mint fogalom. Biztos, hogy nem jegyeztem meg, melyik segédigét mikor használjuk. A szavak egy részét talán megjegyeztem. Megtanultam a memorizálásra szánt szövegrészletet Londonról, a régészeti ásatásról, az egyik jeles történész életútjáról. És vége lett a képzésnek. Más tantárgyak következtek.  Változás akkor kö

 Sok ember szeret sétálni egy-egy város központjában műemlék épületeket csodálva és fotózva. Ez rám is igaz volt. Egyik kedvenc projektem keretében a falfirkákat és graffitiket, valamint hirdetéseket fotóztam Ungváron.  Fal és firka. Üzenetközvetítés Ungváron (részlet)   A falfirkákra vonatkozó kutatások korábban jellemzően a graffiti fogalmával, a graffiti és falfirka közötti kapcsolattal, valamint mindkét kategória sajátosságaival foglalkoztak. Ez a szöveg egyetlen helyszínen, Ungvár (Ukrajna, Kárpátalja) bizonyos utcáin található üzenetekkel foglalkozik. Mivel már volt példa a graffiti mibenlétének meghatározására, a témát (üzenetközvetítés a házfalak által) másik irányból közelítem meg: elsősorban az ereszcsatornán, valamint kapun, elhagyatott épületet az utcától elválasztó felületen található szövegekre helyeztem a hangsúlyt. Papír, korhadó fa és rozsdálló vas közvetíti azokat az üzeneteket, melyek két ember számára fontosak lehetnek. Az üzenet közvetítésének folyamatát elindí

 2020-ban jelent meg az Érzékelés c. kötet. Nagy élmény volt a szöveg csiszolása.  Egy rövid részlet következik. *   A harctéri újságok jellemzői   Ezeket az újságokat a harctéren szerkesztették és egy hadtápterületi város nyomdájában vagy a tábori nyomdában nyomtatták, esetleg a harctéren írták kézzel vagy írógéppel. A harctéri újságok többnyelvű kiadványok vagy közlemények lehettek. A tábori újságokban tudósítás, hadijelentés, az olvasók által beküldött vers, műkritika, humoros írás, illusztráció kapott helyet.     A Tábori Újság szerkesztője: dr. Molnár Kálmán   A Tábori Újság szerkesztője dr. Molnár Kálmán (1881-1961) tartalékos hadnagy volt. 1881-ben született Nagyváradon. Berlinben, Heidelbergben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat. 1907-ben az egri érseki a kadémián a magyar közjog tanára lett. 1914-15-ben Przemy ś lnél teljesített katonai szolgálatot. Ebben az időszakban szerkesztette a Tábori Újság ot. Miután hazatért a hadifogságból, folytatta mu