Régi ismeretterjesztő írások 6.

 

Imádságoskönyv

Hogyan viszonyul  az utókor a család birtokában maradt régi imádságoskönyvhöz? Milyen feladat merül fel ezzel kapcsolatban? 

Részlet a szövegből:


A család birtokában egy 1916-ban kiadott imádságoskönyv maradt fenn. Tulajdonosa  Antal Ilona volt. A Mennyország kapuja. Imádságok konfirmált és felserdült ifjak és leányok számára c. kiadványról van szó.  Az imádságoskönyv szerzője Szolnoky Gerzson (1864-1941) hajdúböszörményi refomátus lelkész, kinek nevéhez fűződik az 1915-ben megjelent Háborús idők imádságos könyve. Utóbbi munka „egy nagyobb imádságos könyv, melyet egyaránt használhatnak úgy a harctéren küzdők, mint a kórházakban szenvedők, sőt otthon a hadbavonultak családtagjai is”[1]. A Dunántúli Protestáns Lapból megtudhatjuk, hogy az említett munka tartalmilag három részre osztható: hétköznapi és vasárnapi imádságok reggelre és estére; a hadbavonult katonák számára ajánlott imádságok „minden elképzelhető helyzetre és alkalomra”[2], valamint az otthon maradt családtagok részére javasolt huszonhat imádság.

Szolnoky Gerzson Halotti imádságok c. könyve „nem azt az «élősdi» vallásosságot szolgálja, amely az erőtelen és hatástalan általánosság kényelmes vizein úszik, hanem azt az élő vallásosságot, a mely minden haláleset egyéni természetébe mélyedve, a konkrét eset közvetlenségével kíván tanítani, vigasztalni és erősíteni”[3].

Vasárnapi, ünnepi és alkalmi imádságok című munkájában felhasználta Méliusz Juhász Péter, Szenczi Molnár Albert, Pósaházi János műveit[4]. A Protestáns Szemlében olvasható ismertető szerzője úgy véli, hogy az említett elődök szebben imádkoztak, mint saját kortársai. Ez a jellemvonás (a kiművelt nyelvezet) a naplóban talált imádságok esetében is megfigyelhető.

Tény, hogy Szolnoky Gerzson egy imádságoskönyve (Mennyország kapuja. Imádságok konfirmált és felserdült ifjak és leányok számára) biztosan eljutott Szalókára, és fennmaradt, de abban nem található háborús-, csak nehéz időkre vonatkozó fohász. Az említett imádságoskönyv utolsó lapján olvasható, hogy Antal Ilona (a napló szerzőjének menye) 1918. március 10-én, valószínűleg konfirmálása alkalmából) kapta Barkaszi Károly református lelkésztől. Tartalmát tekintve hétköznapi, vasárnapi ünnepi imádságok találhatóak a könyvben. Utóbbi az egyházi ünnepekre koncentrál. Kiemelhető a Csapásos esztendő utolsó estéjén javasolt imádság. Az alkalmi imádságok között szerepel a kísértések idején, súlyos betegségben, a szülőkért, az  apa halálakor, az egyházért, a hazáért, nemzeti öröm és nemzeti gyász alkalmával elmondható imák.


A szöveg eredeti megjelenési helye: 

Nortia. - Ungvár, Ungvári Nemzeti Egyetem, Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék.  2016., 61-68. old.





[1] Babay Kálmán. Háborús idők imádságos könyve. – 255.o.

[2] i. m. – 256.o.

[4]Szolnoky Gerzson. Vasárnapi, ünnepi és alkalmi imádságok. 315.o. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/ProtestansSzemle_1904/?query=szolnoky%20gerzson&pg=337&layout=s

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Régi ismeretterjesztő írások (újraközlés)

Hogyan tanultam angolul?

Egy jó hasonlat kellene (8.) (újraközlés)