Régi írások és hírek – 12.

 2020-ban jelent meg az Érzékelés c. kötet. Nagy élmény volt a szöveg csiszolása.  Egy rövid részlet következik.

* 

A harctéri újságok jellemzői

 

Ezeket az újságokat a harctéren szerkesztették és egy hadtápterületi város nyomdájában vagy a tábori nyomdában nyomtatták, esetleg a harctéren írták kézzel vagy írógéppel. A harctéri újságok többnyelvű kiadványok vagy közlemények lehettek.

A tábori újságokban tudósítás, hadijelentés, az olvasók által beküldött vers, műkritika, humoros írás, illusztráció kapott helyet. 

 

A Tábori Újság szerkesztője: dr. Molnár Kálmán

 

A Tábori Újság szerkesztője dr. Molnár Kálmán (1881-1961) tartalékos hadnagy volt. 1881-ben született Nagyváradon. Berlinben, Heidelbergben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat. 1907-ben az egri érseki akadémián a magyar közjog tanára lett. 1914-15-ben Przemyślnél teljesített katonai szolgálatot. Ebben az időszakban szerkesztette a Tábori Újságot.

Miután hazatért a hadifogságból, folytatta munkáját jogászként. Ezen kívül írt a Przemyślben töltött időszakról, a Tábori Újságról, Gyóni Géza (1884-1917) költészetéről.

1920. január 9-én kérte, hogy 1920. július 1-től helyezzék át a megüresedett jogtörténeti, egyházjogi tanszékre, nyugalmazott rendes tanár minőségben.

1925-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Közjogi Tanszékének munkatársa volt.

1936-tól tagja volt az Országos Felsőoktatási Tanács Jog- és Közgazdaságtudományi Osztályának.

1937-ben a Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R. T. igazgatósági elnökévé választották. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- És Államtudományi Karának dékáni tisztségét két alkalommal, az 1929-30. tanévben, és az 1941-42. tanévben töltötte be. 1927-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává, 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Akadémiai székfoglaló előadását 1944 márciusában tartotta A magyar király törvénykihirdetései joga történeti kialakulásában címmel.

1944-ben a nyilasok a nagykanizsai internálótáborba zárták.

1945. november 11-i hatállyal a budapesti egyetem közjogi tanszékére helyezték át, ténylegesen a következő tanév kezdetétől oktatott Budapesten.

1948-ban nyugállományba kényszerült.

1949 novemberében megfosztották akadémiai levelező tagságától.

1961. március 29-én halt meg.[1]

Az MTA 1989. évi közgyűlése a megfosztó határozatot megsemmisítette.

Művei: Esküdtszékünk, Döntvényeink jogi természete, Nemzetiségi kérdés, Magyar közjog, Parlamenti illem.

Többek között dr. Molnár Kálmánnak köszönhető, hogy több magyarországi közgyűjtemény is őriz a Tábori Újság számaiból összeállított egy-egy teljes sorozatot.[2]

 

Tények a Tábori Újságról

 

A Przemyślben kiadott Tábori Újság a magyar királyi 23. honvéd gyaloghadosztály lapja volt. Sokat tudhatunk a lapról, mert sok példánya megmaradt. Mindkettőben szerepe volt dr. Molnár Kálmánnak, a lap szerkesztőjének, aki Przemyśl feladása előtt egy pincében elrejtette a lap összes számát. A hadifogság után, 1918-ban visszatért és kiásta a pincéből az elrejtett újságokat. Egyet a Hadtörténeti Intézet Könyvtárának, egy sorozatot a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott. Több írásában emlékezett Przemyśl ostromára és a Tábori Újságra.

A Tábori Újság 1914. október 4. – 1915. március 22. között jelent meg Przemyślben. A terjedelme két nyomtatott oldal, ára négy fillér volt az előfizetők számára, tíz fillér volt azok számára, akik nem voltak előfizetői az újságnak. Az újság magyar nyelven jelent meg. Két oldal volt a terjedelme, 24x8 cm volt a lap mérete.[3]

 

A Tábori Újság megjelentetésének okai

 

Az okok közé tartozott az információhiány csökkentése és a hiteles belső tájékoztatás megjelenése.[4] Lukács József szerint a harctéri újság az ellenséges propaganda ellensúlyozása és a vitézi eszmények ébrentartása miatt vált szükségessé.[5] Tóthi Gábor két fő okot különít el:

1.              belső tájékoztatás;

2.              a harci morál növelése.

Ezen belül: külső és belső propaganda. A külső propagandában az ellenségről írtak rosszat, a belső propagandában a harcostársaikról jót.

 

A Tábori Újság megjelentetésének ötlete

 

Az 1914 őszén Przemyśl környékén kialakult rendkívüli körülmények miatt, az erődben szolgáló 12000 magyar katona számára szükséges volt egy információforrás, ahonnan tájékozódhattak a külvilágban zajló eseményekről: egy forrás, ami hozzájárul a „harci kedv” fenntartásához, és egy forrás, ami szórakoztatja az olvasókat. Erre azért volt szükség, mert miután az erőd ostromzár alá került, kevés információ érkezett a külvilágból. Levelet vagy újságot csak az erődben szerencsésen leszálló repülőgépek vittek. A katonák többsége nem jutott elegendő információhoz. Amihez mégis, ahhoz is csak megkésve, lassan.

A várparancsnokságon volt távíró, ezen keresztül érkeztek a hírek Przemyślbe. A távírón kapott híreket a várparancsnokság vezérkari osztályán összegezték. Az eligazítás során ezeket felolvasták az alárendelt parancsnokságok tisztjei számára. A tisztek jegyzetet készítettek, annak tartalmát továbbították. Ebből látható, hogy az információ lassan terjedt.

1914 szeptember végén megjelent a Kriegsnachrichten (Hadi Tudósítások) c. tábori újság. Német nyelven olvasható lett a nyilvánosságra hozható táviratok szövege. A lengyel lakosság számára lengyelre is lefordították.

A magyar nyelvű katonaság nem értette a német és a lengyel szöveget. Ezért szükség volt egy magyar nyelvű lapra. Ennek ötlete 1914. október 3-án a magyar királyi 23. gyaloghadosztály tiszti étkezdéjében merült fel. Dr. Molnár Kálmán tartalékos hadnagy magára vállalta a felelősséget az újságért, és megszerezte a várparancsnokság engedélyét.

A Tábori Újság szerkesztősége Przemyślben, a vasúti pályaudvaron, később a Royal szálloda egyik szobájában kapott helyet. Két nyomdában is nyomtatták: Rosenfeld M. G., majd Knoller Hirsch nyomdájában.

Az újság csak hétfőnként nem jelent meg. Az első számokból 600 darabot nyomtattak. 1915. február 4-én jelent meg a 100. szám 4400 példányban. Összesen 141 szám jelent meg a Tábori Újságból. A Tábori Újság tartalmát tekintve: vezércikk, hadi hírek, vers, a harcban kitüntetettek névsora alkotta a tartalmat.

 

A Tábori Újság megjelenésének sajátosságai

 

Az információhiány csökkentése és a hiteles belső tájékoztatás megjelenése miatt volt szükség a Tábori Újságra.[6] Ezzel együtt az újság hiteles információforrást jelentett a körülzárt erődrendszerben szolgálatot teljesítő emberek számára, akik levelet nem kaptak, csak annyit tudtak meg a külvilág eseményeiről, amennyit a Tábori Újságban olvashattak.

Az újság nyomtatása során nehézséget jelentett az ékezetes betűk hiánya. Nem volt magyar ábécé, csak lengyel, és a lengyel betűkről le kellett fűrészelni az ékezetet.

          Az újság minden nap este hétkor jelent meg, kivéve a hétfőt. Miután megjelent, a tábori postaszolgálat küldöncei vitték el gyalog az alakulatokhoz, csapatokhoz. Több ember megállt a magyarul tudók körül, és hallgatták a felolvasást.

          A hétköznapi élet eseményeiről, az ostromlott erődrendszeren belüli mindennapi életről, a katonai szolgálatot teljesítő emberek mindennapjairól tudhattak meg többet a Tábori Újság olvasói. Ezen kívül az aktuális hadi eseményekről is tudósított az újság.

 

A Tábori Újság tartalma

 

A Tábori Újság mindegyik száma vezércikkel kezdődött, ezt a Hadi Hírek követte. A rovat információit a Kriegsnachrichten vagy Hadi tudósítások c. német nyelvű, szintén az erődrendszerben megjelenő tábori újságból vették át.

Az 1914 októberében megjelent lapszámok[7] olvasása után kiderül: mindegyik lapban helyet kapott a hadi tudósítás, ezen a rovaton belül akadt a Przemyśl környékén zajló harcokról szóló hír is. Az októberi lapszámok pozitív hadi hírekről tudósítanak, nincs szó jelentősebb vereségről. A verset beküldő katonák hangulata harcias, az Apróságok c. rovat történetei pedig a katonai hősiességet állítják előtérbe.

Az Aranykönyv c. rovatban a várőrség tagjainak kitüntetéseiről lehetett olvasni. A vár feladása előtt az összes iratot megsemmisítették. Később a kitüntetések és előléptetések elismerésénél az Aranykönyv tartalma bizonyíték volt egy kiemelkedő tett esetében, indokolhatott egy kitüntetést.[8] Ennek azért van szerepe, mert az erődrendszer feladása előtt minden hivatalos dokumentumot megsemmisítettek.

A Tábori Újságnak két betiltott lapszáma is volt. Mindkét esetben a vezércikk tartalma miatt nem engedélyezték a lap terjesztését. Visszavonták a lapot, és újra kinyomtatták. Az 1914. november 1-jén megjelent eredeti szám vezércikke arról szólt, hogy Kiskunhalasról Przemyślbe látogatott volna negyvennégy édesanya. Vonattal utaztak. A vendégek híre felkavarta volna a katonák hangulatát. Helyette Várnai Dezső őrmester Hősök sírján c. írása kapott helyet. A többi közlemény megmaradt.

Az 1914. november 17-én megjelent 35. is betiltott szám volt. A vezércikk címe: Orosz fogság. Egy orosz röplap szövegét közölték, és a röplap szövegére írt választ is olvashatták. A 35. szám végül úgy jelent meg, hogy csak a röplap szövegére írt választ közölték[9].

A Tábori Újság 1915. március 22-ig jelent meg. A 141. lapszám volt az utolsó. Kusmanek Hermann gyalogsági tábornok táviratban engedélyt kért a vár feladására. Az újség utolsó száma közölte a távirat szövegét.

          Ezek után megsemmisítették a hadianyagot és az irattárat. A Tábori Újság példányszámai megmaradtak, mert elrejtették azokat. Az 1960-as évek elején a Dworski u. 4. szám alatti házban felújítást végeztek. Ekkor találták meg az elrejtett iratanyagot Jan Rozanski helytörténész szerint[10]. Ezen kívül dr. Molnár Kálmán is beszámolt róla, hogy 1918-ban, a hadifogság után Magyarországra vitte, és a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának adományozta a Tábori Újság egy teljes sorozatát[11].

A harctéri újságok megjelentetésének célja az volt, hogy az otthonuktól távol lévő katonák anyanyelvükön olvassanak, információt kapjanak a frontvonalon kívül zajló eseményekről.




[1] Ádám Antal. Molnár Kálmán, a közjogtudomány akadémikusa. – Magyar Tudomány, 1992/2., 237. old.

[2] Tóth Orsolya. A przemysli erődben megjelent tábori újságok, 1914-1915. – Hadtörténelmi Közlemények, 2016/3., 764. old.

[3] Papp Dezső. A Pržemysłi Tábori Újság története. – Honvédségi Szemle, 1997/10., 71. old.

[4] Tóthi Gábor. Magyar katonai sajtó az első világháborúban. – Honvédségi Szemle, 2004/2., 88. old.

[5] Tóthi Gábor. Magyar katonai sajtó az első világháborúban. – Honvédségi Szemle, 2004/1., 88. old.

[6] Tóthi Gábor. Magyar katonai sajtó az első világháborúban. – Honvédségi Szemle, 2004/2., 102. old.

[7] Tábori Újság. - Przemyśl: Rosenfeld M. G. 1914-1915. - Országos Széchenyi Könyvtár, FM3 10664

[8] Papp Dezső: A Pržemysłi Tábori Újság története. – Hadtörténelem, 1997/2., 79. old.

[9] Tóth Orsolya. A Przemysli erődben megjelent tábori újságok, 1914-15. – Hadtörténelmi Közlemények, 2016/3., 765. old.

[10] Tóthi Gábor. Magyar katonai sajtó az első világháborúban. – Honvédségi Szemle, 2004/2., 93. old.

[11] Tóthi Gábor. Magyar katonai sajtó az első világháborúban. – Honvédségi Szemle, 2004/2., 93. old.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Régi ismeretterjesztő írások (újraközlés)

Hogyan tanultam angolul?

Egy jó hasonlat kellene (8.) (újraközlés)