Régi ismeretterjesztő írások 2.

 Közös múlt, fehér folt

(részlet a recenzióból)

Szükséges-e ma Kárpátalján helytörténettel foglalkozni? Minden bizonnyal, amennyiben egy kevéssé ismert időszak eseményeinek feltárásáról van szó. A  magyar-ukrán közös múlt és jelen: összekötő és elválasztó „fehér foltok” című tanulmánykötetben szereplő munkák többsége az 1938-39 folyamán történt kárpátaljai eseményeket taglalja.

Ez a gyűjtemény bizonyítja, hogy a helytörténeti jellegű kérdések felvetése ma is időszerű. A tanulmánykötet révén az eddig kevésbé ismert történelmi események olyan részletei kerültek előtérbe, melyek a közös múlt „fehér foltjai” helyett színes eseménysorozatok kiemelt mozzanataivá váltak.


A szöveg eredeti megjelenési helye:

Közös múlt, fehér folt. – Együtt, 2012/1. – 82-86. old. – Internetes hozzáférés itt . 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan tanultam angolul?

  Korábban beszámoltam arról, hogy megjelent a második angol nyelvű szövegem . A kérdés, hogyan sikerült? Erre részben választ adtam. Hozzátennék két dolgot: két alkalommal is tanultam angol nyelvet intézményes keretek között, de egyik alkalommal sem sikerült megértenem az angol nyelvet, mint rendszert. A rendezőelv meglétére és mibenlét ére véletlenül sem találtam rá. Elborzadtam, amikor azt olvastam, hogy valójában tizenkét igeidőt használnak:  „ Az angol nyelvben azonban még a mai napig is több igeidőt tartanak számon, mint amennyi «logikai időt«. Így aztán érthető, hogy noha 3 TIME-tól beszélünk, a TENSE-k száma 12. [1] " Nem értettem, mit jelent a befejezett múlt, mint fogalom. Biztos, hogy nem jegyeztem meg, melyik segédigét mikor használjuk. A szavak egy részét talán megjegyeztem. Megtanultam a memorizálásra szánt szövegrészletet Londonról, a régészeti ásatásról, az egyik jeles történész életútjáról. És vége lett a képzésnek. Más tantárgyak következtek.  Változás akkor kö
További információk

Régi írások –14.

Nővérek ( Bartha Gusztáv : Kiút ) Bartha Gusztáv Kiút című kisregényének elbeszélője, Emma Karlovna sértődött, kirekesztett, magára hagyott, önmagát gyűlölő, rokonait bíráló ember. A legsúlyosabb ezek közül a saját maga iránt táplált gyűlölet és megvetés: ha valaki könyörtelen önmagához, nem lesz könyörületes a körülötte lévő, esetleg munkaköréből adódóan rábízott emberekhez. Írásom középpontjába a lelkiismeretfurdalással és rémálommal küszködő Emma nővér életútja, és családtagjaihoz fűződő viszonya kerül. Ebből megtudhatjuk, honnan ered a főhős kirekesztett, magára hagyott életérzése. Bartha Gusztáv Kiút című kötete 2022-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, Marcsák Gergely szerkesztésében. A kiadvány az említett kisregényen kívül a Csillagidő című novellaciklust is tartalmazza. Utóbbit (a Körkörös kivételével) a mulandóság és az elmúlás motívumai kapcsolják össze. Az idős Pista demens beteg ( Csillagidő ), Anti apó történetéből megtudjuk, mi lett volna, ha megszületik
További információk

Régi írások és hírek – 12.

Kép
 2020-ban jelent meg az Érzékelés c. kötet. Nagy élmény volt a szöveg csiszolása.  Egy rövid részlet következik. *   A harctéri újságok jellemzői   Ezeket az újságokat a harctéren szerkesztették és egy hadtápterületi város nyomdájában vagy a tábori nyomdában nyomtatták, esetleg a harctéren írták kézzel vagy írógéppel. A harctéri újságok többnyelvű kiadványok vagy közlemények lehettek. A tábori újságokban tudósítás, hadijelentés, az olvasók által beküldött vers, műkritika, humoros írás, illusztráció kapott helyet.     A Tábori Újság szerkesztője: dr. Molnár Kálmán   A Tábori Újság szerkesztője dr. Molnár Kálmán (1881-1961) tartalékos hadnagy volt. 1881-ben született Nagyváradon. Berlinben, Heidelbergben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat. 1907-ben az egri érseki a kadémián a magyar közjog tanára lett. 1914-15-ben Przemy ś lnél teljesített katonai szolgálatot. Ebben az időszakban szerkesztette a Tábori Újság ot. Miután hazatért a hadifogságból, folytatta mu
További információk