Oktatási segédkiadványok – 5.
Az Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban c. tantárgy nem más, mint a történettudomány különböző fejezeteinek összekapcsolása, egységes egésszé szervezése. A történetírás fejezetei egymásra épülnek, kapcsolatban állnak egymással, az összes réteg ismerete a kutató számára lehetĘvé teszi számára a múltbéli események hatékony értékelését.
A diszciplína tárgya: a történetírás tudománytörténetének áttekintése. Ez nehéz
vállalkozás a széles földrajzi- és időbeli határok miatt. A tananyag átadására és az ismeretk
rögzítésére egy szemeszter áll rendelkezésre. Ez a témakörök szűkítését indokolja. Ennek
ellenére ez az egyetemi jegyzet a második modul időszak tartalmát tekinti át. Az első modul
időszak alatt a diákok
A földrajzi határokat tekintve elsősorban az európai kultúra, történelem, gondolkodás, történetírás kútfői kerülnek előtérbe. Hangsúlyt helyezünk a politika-, állam-és társadalomszemlélet változásaira. Ez a cél a történetírás- és a filozófiatörténet áttekintése által érhető el.
Ennek köszönhetően a diák a képzés végén alapvető elméleti tudást szerezhet az alábbi problémaköröket tekintve:
a múltbéli események kutatásának módszerei;
a történettudomány fejlődésének alapvető szakaszai;
a történeti tudás fejlődéséhez szükséges alapvető társadalmi fejlődési folyamatok;
a történeti kutatómunka módszertani alapjai;
a történeti iskolák és stúdiumok alapvető irányai;
a tudományos-kutató, oktató történelmi társaságok létrejöttének körülményei és azok működése;
a történettudomány helyének és szerepének meghatározása a jelenlegi társadalomban és a közösségekben.
Az új-és legújabb kor történetének historiográfiája c. tantárgy a 2015-2016-os tanévben, az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók számára a negyedik évfolyam első szemeszterében kerül oktatásra. A képzés harminchárom elődást, valamint tizenkét gyakorlati foglalkozást foglal magában. Ennek során a diákok frontális képzés keretein belül ismereteket szerezhetnek az alábbi időkeretben:
történelemszemlélet a reneszánsztól (Lorenzo Valla (1406-1457) és a kritikai történetírás kezdete) a kétezres évek elejéig (Francis Fukuyama elmélete a történelem végével kapcsolatban, valamint annak bírálata).
Az előadások témaköre
1. téma. A historiográfia tárgya és témája.
1. A historiográfia stúdiumának tárgya.
1.1. A tantárgy célja.
1.2. A historiográfia fogalmának értelmezási lehetőségei.
2. A historiográfia tudománytörténeti áttekintése.
2.1. Anthony Kemp The Estrangement of the Past c. munkája.
3. Az idó fogalma az európai civilizációkban.
3.1. Ciklikus és lineáris időképzet.
3.2. Az indiaiak időképzete.
3.3. A zsidóság és a kereszténység viszonyulása a lienáris időszemlélethez.
3.4. A középkori történetírók időszemszemlélete.
3.5. Az idő fogalmával kapcsolatos irányváltás az újkorban.
4. Az idő-és múltszemlélet nyomán felbukkanó problémák.
4.1. Az európai múlt hármas tagolódásának koncepciója.
4.2. A középkor és a reneszánsz megítélése az felvilágosodás korában.
4.3. Az Annales-iskola és a hosszú ciklusok fogalma.
5. Az európai történelem korszakolásásnak kérdése.
5.1. Az ókor és középkor határa.
5.2. A középkor és újkor határának problémaköre.
2. téma. Reneszánsz történetírás
1. A reneszánsz történelemszemlélet egyes jellemvonásai.
1.1. Társadalmi háttér és történelemszemlélet.
1.2. Hangsúlyváltás.
1.3. Formamódosítás.
2. Leonardo Bruni (1370-1444) tevékenysége.
3. Francesco Guicciardini (1483-1540) életútja.
4. Lorenzo Valla (1405-1457) munkássága.
5. Aeneas Sylvius Piccolomini (II. Pius) tevékenysége.
6. Niccolo Machiavelli (1469-1527) hatása.
6.1. N. Machiavelli életútja.
6.2. Korrajz a korabeli Firenzéről.
6.3. A modern állam fogalmának értelmezése Machiavelli által.
6.4. Machivelli patriotizmusa.
6.5. Az állam fogalma.
6.6. A köztársaság és fejedelemség.
7. Thomas More tevékenysége.
3. téma: A kritikai történetírás francia és német irányvonala a 15.-17. században
1. A francia legisták.
2. A jezsuita forrásgyűjtő iskola.
3. Staatenkunde (államismeret).
4. A kései felvilágosodás göttingeni irányzata.
4. téma: Történelemszemlélet a reformáció korában és függvényében
1. A harmincéves háború időszakának megítélése.
2. Philippe Melanchton (1497-1560) tevékenysége.
3. Matthias Flacius Illyricus (1520-1575) egyháztörténete.
4. J. Benigne Bossuet munkája: Diskurzus az egyetemes történelemről.
5. Giacomo G. Vico (1668-1744) itáliai tudós történelemszemlélete.
5. téma: Az új történetírás keresése a 18. században. Brit történelemszemlélet
1. Szemléletváltás a 18. században (filozófia, történettudomány).
1.1. Nézőpontváltás a filozófiában (empirizmus, a megismetés nehézségei, tudományfilozófia)
2. A társadalomszemlélet változásának lehetőségei
2.1. John Locke (ismeretelmélet, társadalomelmélet, államelmélet). 2.2. Adam Smith (társadalomelmélet).
3. A történelemszemlélet változásának irányvonalai .
3.1. David Hume (1711-1776) munkássága.
3.2. William Robertson (1721-1793) tevékenysége.
3.3. Eduard Gibbon (1737-1794) hatása.
6. téma: A francia felvilágosodás történelemszemlélete
1. A felvilágosodás eszemerendszere Európában.
2. Az enciklopédisták.
3. Voltaire munkássága.
4. Montesquieu alkotásai (Perzsa levelek).
7. téma: A német felvilágosodás történetírói
1. Az előzmények
1.1. August L. Schlözer tevékenysége.
1.2. Johann J. Bodmer mukássága.
2. A kiteljesedés.
2.1. Hegel történelemszemlélete.
2.2. Leopold von Ranke világnézete.
8. téma: A történetírás professzionalizálódása a 19. században. A pozitivizmus
1. A felvilágosdás angol és francia ágának folytatója a pozitivizmus.
2. A romantika a német felvilágosodás-ellenesség utóda volt.
3. A historizmus és a a német filozófiai idealizmus.
4. Auguste Comte tevékenysége és érdeme.
5. Henry Thomas Buckle munkássága.
9. téma: A XIX. század történelemszemlélete
1. A történelemszemléletben bekövetkezett változások a 19. század első felében.
2. Francia romantikus történelemszemlélet.
3. Angol történetírás az adott időszakban.
10. téma: A historiográfia kezdete Amerikában
1. A historiográfia kezdeteinek kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban.
2. A kezdetek.
3. Szövegelemzés.
A prezentációk még hasznosak lehetnek, itt böngészhetőek.
Megjegyzések