Oktatási segédkiadványok – 5.

 

Az Európa és az amerikai kontinens történetírása az újkorban c.  tantárgy nem  más, mint a történettudomány különböző fejezeteinek összekapcsolása, egységes egésszé szervezése. A történetírás fejezetei egymásra épülnek, kapcsolatban állnak egymással, az összes réteg ismerete a kutató számára lehetĘvé teszi számára a múltbéli események hatékony értékelését. 

A diszciplína tárgya: a történetírás tudománytörténetének áttekintése. Ez nehéz
vállalkozás a széles földrajzi- és időbeli határok miatt. A tananyag átadására és az ismeretk rögzítésére egy szemeszter áll rendelkezésre. Ez a témakörök szűkítését indokolja. Ennek ellenére ez az egyetemi jegyzet a második modul időszak tartalmát tekinti át. Az első modul időszak alatt a diákok 

A tantárgy célja és feladata. A célok közé tartozik elsősorban az európai történetírás történetének áttekintése az új- és legújabb korban. Ebben az egyetemi jegyzetben a témakör széles voltát tekintve a reneszánsz kor európai történetírásától a 19. századig terjedĘ témaköröket tekintjük át. 

A földrajzi határokat tekintve elsősorban az európai kultúra, történelem, gondolkodás, történetírás kútfői kerülnek előtérbe. Hangsúlyt helyezünk a politika-, állam-és társadalomszemlélet változásaira. Ez a cél a történetírás- és a filozófiatörténet áttekintése által érhető el.

 Ennek köszönhetően a diák a képzés végén alapvető elméleti tudást szerezhet az alábbi problémaköröket tekintve: 

 a múltbéli események kutatásának módszerei; 

 a történettudomány fejlődésének alapvető szakaszai; 

 a történeti tudás fejlődéséhez szükséges alapvető társadalmi fejlődési folyamatok;

  a történeti kutatómunka módszertani alapjai; 

 a történeti iskolák és stúdiumok alapvető irányai;

  a tudományos-kutató, oktató történelmi társaságok létrejöttének körülményei és azok működése; 

 a történettudomány helyének és szerepének meghatározása a jelenlegi társadalomban és a közösségekben. 

Az új-és legújabb kor történetének historiográfiája c. tantárgy a 2015-2016-os tanévben, az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók számára a negyedik évfolyam első szemeszterében kerül oktatásra. A képzés harminchárom elődást, valamint tizenkét gyakorlati foglalkozást foglal magában. Ennek során a diákok frontális képzés keretein belül ismereteket szerezhetnek az alábbi időkeretben: 

 történelemszemlélet a reneszánsztól (Lorenzo Valla (1406-1457) és a kritikai történetírás kezdete) a kétezres évek elejéig (Francis Fukuyama elmélete a történelem végével kapcsolatban, valamint annak bírálata). 

Az előadások témaköre 

1. téma. A historiográfia tárgya és témája.

1. A historiográfia stúdiumának tárgya. 

1.1. A tantárgy célja.

 1.2. A historiográfia fogalmának értelmezási lehetőségei. 

2. A historiográfia tudománytörténeti áttekintése. 

2.1. Anthony Kemp The Estrangement of the Past c. munkája. 

3. Az idó fogalma az európai civilizációkban. 

3.1. Ciklikus és lineáris időképzet. 

3.2. Az indiaiak időképzete. 

3.3. A zsidóság és a kereszténység viszonyulása a lienáris időszemlélethez. 

3.4. A középkori történetírók időszemszemlélete. 

3.5. Az idő fogalmával kapcsolatos irányváltás az újkorban. 

4. Az idő-és múltszemlélet nyomán felbukkanó problémák. 

4.1. Az európai múlt hármas tagolódásának koncepciója. 

4.2. A középkor és a reneszánsz megítélése az felvilágosodás korában. 

4.3. Az Annales-iskola és a hosszú ciklusok fogalma.

 5. Az európai történelem korszakolásásnak kérdése. 

5.1. Az ókor és középkor határa. 

5.2. A középkor és újkor határának problémaköre.

2. téma. Reneszánsz történetírás 

1. A reneszánsz történelemszemlélet egyes jellemvonásai. 

1.1. Társadalmi háttér és történelemszemlélet.

1.2. Hangsúlyváltás. 

1.3. Formamódosítás. 

2. Leonardo Bruni (1370-1444) tevékenysége. 

3. Francesco Guicciardini (1483-1540) életútja.  

4. Lorenzo Valla (1405-1457) munkássága.

5. Aeneas Sylvius Piccolomini (II. Pius)  tevékenysége. 

6. Niccolo Machiavelli (1469-1527) hatása.

6.1. N. Machiavelli életútja.

6.2. Korrajz a korabeli Firenzéről.

6.3. A modern állam fogalmának értelmezése Machiavelli által.

6.4. Machivelli patriotizmusa. 

6.5. Az állam fogalma. 

6.6. A köztársaság és fejedelemség.

7. Thomas More tevékenysége. 

3. téma: A kritikai történetírás francia és német irányvonala a 15.-17. században 

1. A francia legisták.

2. A jezsuita forrásgyűjtő iskola.

3. Staatenkunde (államismeret). 

4. A kései felvilágosodás göttingeni irányzata. 

4. téma: Történelemszemlélet a reformáció korában és függvényében 

1. A harmincéves háború időszakának megítélése.

2. Philippe Melanchton (1497-1560) tevékenysége.  

3. Matthias Flacius Illyricus (1520-1575) egyháztörténete. 

4. J. Benigne Bossuet munkája: Diskurzus az egyetemes történelemről.

5. Giacomo G. Vico (1668-1744) itáliai tudós történelemszemlélete. 

5. téma: Az új történetírás keresése a 18. században. Brit történelemszemlélet 

1. Szemléletváltás a 18. században (filozófia, történettudomány). 

1.1. Nézőpontváltás a filozófiában (empirizmus, a megismetés nehézségei, tudományfilozófia) 

2. A társadalomszemlélet változásának lehetőségei 

2.1. John Locke (ismeretelmélet, társadalomelmélet, államelmélet). 2.2. Adam Smith (társadalomelmélet). 

3. A történelemszemlélet változásának irányvonalai .

3.1. David Hume (1711-1776)  munkássága.

3.2. William Robertson (1721-1793) tevékenysége. 

3.3. Eduard Gibbon (1737-1794) hatása. 

6. téma: A francia felvilágosodás történelemszemlélete 

1. A felvilágosodás eszemerendszere Európában.

 2. Az enciklopédisták. 

3. Voltaire munkássága. 

 4. Montesquieu alkotásai (Perzsa levelek). 

7. téma: A német felvilágosodás történetírói

 1. Az előzmények 

1.1. August L. Schlözer tevékenysége. 

 1.2. Johann J. Bodmer mukássága. 

2. A kiteljesedés.

2.1. Hegel történelemszemlélete. 

2.2. Leopold von Ranke világnézete. 

8. téma: A történetírás professzionalizálódása a 19. században. A pozitivizmus 

1. A felvilágosdás angol és francia ágának folytatója a pozitivizmus. 

2. A romantika a német felvilágosodás-ellenesség utóda volt. 

3. A historizmus és a a német filozófiai idealizmus. 

 4. Auguste Comte tevékenysége és érdeme. 

5. Henry Thomas Buckle munkássága. 

9. téma: A XIX. század történelemszemlélete 

1. A történelemszemléletben bekövetkezett változások a 19. század első felében. 

2. Francia romantikus történelemszemlélet. 

3. Angol történetírás az adott időszakban.

 10. téma: A historiográfia kezdete Amerikában

 1. A historiográfia kezdeteinek kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban. 

2. A kezdetek. 

3. Szövegelemzés. 

 

A prezentációk még hasznosak lehetnek, itt böngészhetőek.