Bejegyzések

Ismét Folyamirányban

Kép
  Az Irodalmi Szemle online felületén olvasható Folyamirány lényege, hogy egy kulcsszó (ebben az esetben a Komolyan gondolod? ) köré építve négy szerző legalább négyezer karakter terjedelemben elmesél egy történetet. Szánthó Erika Emma egy hete megálmodta Dolores életútját. Rob szemszögéből mesélt. Itt olvasható. Ma folytatódott a történet, A 2. részben Sofía gondolatait ismerhettük meg. Az Akadálymentesített Jelenlét elnevezésű online műhely résztvevői mesélnek. Mi történik a következő részben? Egy hét múlva megtudjuk.

Könyvjelző a KVIT honlapján

Kép
  .. Kovács Sándor és Dupka György publikációját olvasva felmerülhet bennünk, hogy a történelem, mint kiszámíthatatlan erő és folyamat – esetleg orkán – olykor elsodorja és összezúzza a gyanútlan embert, mártírt vagy túlélőt formálva belőle. " A szöveg a KVIT honlapján böngészhető. 

Lèpcső a Zinben

Kép
Egy évig havonta egyszer három órán át csakis az irodalom (és megannyi meglepetés). Alkotófolyamat, szerkesztés, értő figyelem, megértés, szelid hallgatás, és persze személyre szabott kreatív ötletelés – ez volt számomra az Akadálymentesített Jelenlét c. online műhely, amelyet a Fiatal írók Szövetsége (FISZ) hívott életre. Szabó Imola Julianna és Juhász Tibor műhelyvezető irányításával elmerültünk a szerkesztés és alkotás mindet kizáró alkotófolyamatában. Munkánk eredménye a VAGY c. zine. Szabó Imola Julianna illusztrációi teszik teljessé a kiadványt. A zin (vagy zine) bemutatója és a műhelytagok bemutatkozása a FISZ-táborban történt. Több beszámoló készült a műhelytagok bemutatkozásáról. Maros Márk "Egy életünk van, de több nyelvünk" c. tudósításában írt a tábor első napjáról, és az Akadálymentesített Jelenlét c. online műhely működéséről. A munka eredménye a VAGY és Kertész Mátyás Szél, hámok c. verseskötete. Öröm volt. Lépcső c. írásom a VAGY c. kiadványban is olvas

Oktatási segédlet (segédkiadvány) – 7.

Kép
  Bevezetés  A történelemtanítás módszertana c. tantárgy oktatására az alapképzésben részt vevő egyetemi hallgatók számára a 4. évfolyam első félévében kerül sor. Ennek keretein belül a diákok elsajátíthatják azokat az elméleti alapismereteket, melyeket a pedagógiai gyakorlat idején hasznosíthatnak. Ehhez nyújtunk segítséget az említett tantárgyhoz kapcsolódó jegyzet segítségével. Ebben a jegyzetben az első modul időszak előadásaihoz, gyakorlati foglalkozásaihoz tartozó elméleti anyagba nyerhetünk betekintést.  A képzés elméleti és gyakorlati részből tevődik össze. Az előbbi az előadásokat, utóbbi a szemináriumi foglalkozásokat, valamint az önállóan elsajátítandó témakörökat foglalja magában. Az előadások során részletezzük a történelemtanítás mibenlétét, szerepét a közoktatásban. Utóbbi gondolatmenetet pedagógiatörténeti áttekintés révén nyomatékosítjuk. Ezt a témakört a diákok részletesebben egyéni munka keretében tekintik át (beadandó dolgozat készítése, melynek maximális terjedelm

Johan Huizinga elképzelése a történelem fogalmát illetően (részlet egy oktatási segédletből)

Kép
Milyen szakaszokra bontható Johann Huizinga életútja? Hogyan vélekedett a történelem fogalmáról?  A mai bejegyzésből kiderül.  Johann Huizinga tanulmányai. Johan Huizinga (1872-1945) holland kultúrtörténész szülővárosában, Groningenben kezdte tanulmányait, majd Németországban, Lipcsében fejezte be. Egyetemi évei alatt kutatásának irányvonala az indogermán nyelvészetre terjedt ki. Szakmai előmenetele A haarlemi középiskolában történelmet, (1903-1905) az amszterdami egyetemen indiai irodalmat és kultúrtörténetet tanított. Doktori disszertációjának témája a régi indiai dráma volt. Miután elmélyült Haarlem város történetében, figyelme a történettudomány felé fordult. 1905-1915 között Groningenben (1905–15) volt történelemprofesszor. 1915 - 1942 között a leideni egyetem történészprofesszoraként tevékenykedett. Ezt követően Leidenben munkálkodott 1942-ig. A németek elfogták. Internálótáborban, majd házi őrizetben tartották. 1945. február 1-jén huny el.

Oktatási segédlet (segédkiadvány) – 6 .

Kép
 Historiográfia (II.)  (Történelemszemlélet a XX. században)  Egyetemi jegyzet Bevezetés Az új- és legújabb kor történetének historiográfiája c. tantárgy oktatása 2016- 2017-es tanévben, az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók számára a negyedik évfolyam első szemeszterében zajlik.  A diszciplína tárgya: a történetírás tudománytörténetének áttekintése. Ez nehéz vállalkozás a széles földrajzi- és időbeli határok miatt. A tananyag átadására és az ismeretek elsajátítására egy szemeszter áll rendelkezésre. Ez a témakörök szűkítését indokolja. Ennek ellenére ez az egyetemi jegyzet a második modul időszak tartalmát tekinti át. Az első modul időszak alatt a diákok eljutottak a kritikai történetírás kezdetétől, Lorenzo Valla munkásságától, a 19. századig terjedő témaköröket tekintjük át. A földrajzi határokat tekintve elsősorban az európai kultúra, történelem, gondolkodás, történetírás kútfői kerültek előtérbe. Hangsúlyt helyeztünk a politika-, állam-és társadalomszemlélet változásaira. E