Nővérek (újraközlés)

 

Bartha Gusztáv Kiút című kisregényének elbeszélője, Emma Karlovna sértődött, kirekesztett, magára hagyott, önmagát gyűlölő, rokonait bíráló ember. A legsúlyosabb ezek közül a saját maga iránt táplált gyűlölet és megvetés: ha valaki könyörtelen önmagához, nem lesz könyörületes a körülötte lévő, esetleg munkaköréből adódóan rábízott emberekhez. Írásom középpontjába a lelkiismeretfurdalással és rémálommal küszködő Emma nővér életútja, és családtagjaihoz fűződő viszonya kerül. Ebből megtudhatjuk, honnan ered a főhős kirekesztett, magára hagyott életérzése.

Bartha Gusztáv Kiút című kötete 2022-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, Marcsák Gergely szerkesztésében. A kiadvány az említett kisregényen kívül a Csillagidő című novellaciklust is tartalmazza. Utóbbit (a Körkörös kivételével) a mulandóság és az elmúlás motívumai kapcsolják össze. Az idős Pista demens beteg (Csillagidő), Anti apó történetéből megtudjuk, mi lett volna, ha megszületik gyermeke (Vekker), Béla bátya özvegy, elszalasztotta megkérni Éva kezét, aki már elhunyt (Időntúli félelem), Dezsőnek és Irénkének nem lehetett gyermeke, most a szomszéd csemetéket támogatják (Vasmarok). Ezekben a történetekben a Kiút főhősétől néhány évvel idősebb (Csillagidő, Vekker, Időntúli félelem) és fiatalabb (Időjárók, Körkörös) emberek élethelyzetét ismerjük meg.


Az írás teljes terjedelmében a  Szépirodalmi Figyelő, 2022/12. számában olvasható. 



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan tanultam angolul?

  Korábban beszámoltam arról, hogy megjelent a második angol nyelvű szövegem . A kérdés, hogyan sikerült? Erre részben választ adtam. Hozzátennék két dolgot: két alkalommal is tanultam angol nyelvet intézményes keretek között, de egyik alkalommal sem sikerült megértenem az angol nyelvet, mint rendszert. A rendezőelv meglétére és mibenlét ére véletlenül sem találtam rá. Elborzadtam, amikor azt olvastam, hogy valójában tizenkét igeidőt használnak:  „ Az angol nyelvben azonban még a mai napig is több igeidőt tartanak számon, mint amennyi «logikai időt«. Így aztán érthető, hogy noha 3 TIME-tól beszélünk, a TENSE-k száma 12. [1] " Nem értettem, mit jelent a befejezett múlt, mint fogalom. Biztos, hogy nem jegyeztem meg, melyik segédigét mikor használjuk. A szavak egy részét talán megjegyeztem. Megtanultam a memorizálásra szánt szövegrészletet Londonról, a régészeti ásatásról, az egyik jeles történész életútjáról. És vége lett a képzésnek. Más tantárgyak következtek.  Változás...
További információk

Régi írások –14.

Nővérek ( Bartha Gusztáv : Kiút ) Bartha Gusztáv Kiút című kisregényének elbeszélője, Emma Karlovna sértődött, kirekesztett, magára hagyott, önmagát gyűlölő, rokonait bíráló ember. A legsúlyosabb ezek közül a saját maga iránt táplált gyűlölet és megvetés: ha valaki könyörtelen önmagához, nem lesz könyörületes a körülötte lévő, esetleg munkaköréből adódóan rábízott emberekhez. Írásom középpontjába a lelkiismeretfurdalással és rémálommal küszködő Emma nővér életútja, és családtagjaihoz fűződő viszonya kerül. Ebből megtudhatjuk, honnan ered a főhős kirekesztett, magára hagyott életérzése. Bartha Gusztáv Kiút című kötete 2022-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, Marcsák Gergely szerkesztésében. A kiadvány az említett kisregényen kívül a Csillagidő című novellaciklust is tartalmazza. Utóbbit (a Körkörös kivételével) a mulandóság és az elmúlás motívumai kapcsolják össze. Az idős Pista demens beteg ( Csillagidő ), Anti apó történetéből megtudjuk, mi lett volna, ha megszületik...
További információk

Régi írások és hírek – 12.

Kép
 2020-ban jelent meg az Érzékelés c. kötet. Nagy élmény volt a szöveg csiszolása.  Egy rövid részlet következik. *   A harctéri újságok jellemzői   Ezeket az újságokat a harctéren szerkesztették és egy hadtápterületi város nyomdájában vagy a tábori nyomdában nyomtatták, esetleg a harctéren írták kézzel vagy írógéppel. A harctéri újságok többnyelvű kiadványok vagy közlemények lehettek. A tábori újságokban tudósítás, hadijelentés, az olvasók által beküldött vers, műkritika, humoros írás, illusztráció kapott helyet.     A Tábori Újság szerkesztője: dr. Molnár Kálmán   A Tábori Újság szerkesztője dr. Molnár Kálmán (1881-1961) tartalékos hadnagy volt. 1881-ben született Nagyváradon. Berlinben, Heidelbergben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat. 1907-ben az egri érseki a kadémián a magyar közjog tanára lett. 1914-15-ben Przemy ś lnél teljesített katonai szolgálatot. Ebben az időszakban szerkesztette a Tábori Újság ot. Miután haza...
További információk