Oktatási segédkiadványok – 2.

 A második módszertani ajánlásban is vázlatpontok jelölik a témakörök tartalmát, kivéve a reneszánsz témakörét, mivel ezzel korábban foglalkoztam. Ebből jelenik meg most egy részlet.

*

Az antik kultúra „újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat ­európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tartott.

A reneszánsz az európai kultúrának a középkort követő nagy korszakát és a művészetek ugyanazon korszakban érvényes egyetemes stílusát jelölő történeti kategória. Társadalmi alapja a pénzgazdálkodás és árutermelés jóvoltából megerősödött polgárság, mely harcot indíthatott a gazdasági, politikai életben való részvételért.

A reneszánsz kultúra emberközpontúsága, valamint az antik kultúra különleges kultusza együttesen jut kifejezésre a reneszánsz legfontosabb szellemi áramlatában, a humanizmusban. A humanizmus a reneszánsz polgárság világi ideológiája, mely kifejezésre juttatja, hogy lényege az ember Az adott fogalom magában hordoz bizonyos polgári- ideológiai tartalmat, ugyanakkor bizonyos fokú műveltséget, tudós magatartást is jelent.

A reneszánsz-kori humanizmus kezdetben (XIV-XV. század első fele) nem volt filozófiai irányzat vagy eszmerendszer, hanem egy olyan kulturális és oktatási program, mely főleg a görög és latin klasszikusok tanulmányozását tűzte ki céljául Az irodalomtudósok fokozatosan latinra fordították az akkoriban ismert görög szerzők szinte teljes anyagát (például Hérodotosz, Homérosz, Plutarkhosz, Szophoklész) műveit. A humanisták alakították ki a tudományos szövegkritika módszereit, tanulmányozták a latin helyesírást, nyelvtant, retorikát, az antikvitás történetét és mitológiáját [5;176].

A magyar irodalom reneszánsz korszaka a XV. század közepétől a XVII. század 30-as éveiig tart. Ez az időszak a magyar nép történetének egyik döntő jelentőségű szakasza. Az ekkor végbemenő változások Magyarország egész újkori fejlődését befolyásolták (ezért is fontos e korszak tanulmányozása). A változásokban nagy része volt a török hódításnak és a Habsburg­ uralomnak. A német, elsősorban Fugger­ tőke uralkodó szerepe és a városok ezzel összefüggő hanyatlása következtében Magyarország a kialakuló világpiacon másodrendű helyzetbe került. Ez a tény egyre nagyobb lemaradáshoz vezetett. Ezek az alapvető gazdasági­ társadalmi jelenségek jelentős mértékben hatottak a magyar reneszánsz alakulására, jellegére, társadalmi bázisára [5;201].

A reneszánsz és a humanizmus a középkori kultúra virágzásával egy időben vert gyökeret és indult fejlődésnek a feudális Magyarországon. Az uralkodók meg akarták fékezni a bárók anarchiáját és el akarták hárítani a török fenyegetést. Ennek érdekében szükségük volt korszerű műveltségű hivatalnokokra és diplomatákra. A királyi kancellária már az Árpád­ kortól kezdve mindig a legnevesebb külföldi egyetemen végzett, az európai hírű műveltséget szerzett értelmiségieket alkalmazta. Ez a vezető műveltség a XV. században már kizárólag humanista eszméket képviselt.

A középkori társadalmi viszonyok bomlása a 13-14. század fordulóján Itáliában indult meg. Itália volt az akkori Európa legpolgárosultabb területe. Gazdag kereskedővárosai már a 13. században kivívták az önállóságot [19]. Itáliában az ókor emlékei hozzátartoztak a mindennapi élethez. Ott hatott a legközvetlenebbül az antik Rómától örökölt szemlélet. A kedvező feltételek folytán Itáliában bontakozott ki legkorábban a polgári rend eszményét az ókori szerzők műveiben felfedező új szellemi áramlat, mely a humanizmus nevet kapta. Itáliában született meg a reneszánsz, az ókor újjáélesztésére törekvő művészet (a renaissance francia szó, újjászületést jelent). A reneszánsz korát a 15. század elejétől a 16. század végéig számítjuk. Európa többi országa - néhány évtizedes helyenkénti évszázadnyi késéssel vette át az új stílust. Magyarország pl. a 15. század utolsó negyedében, Franciaország s német fejedelemségek a 16. század elején tette meg ezt a lépést [19].

A XV. század derekán Magyarországon megerősödött a humanizmus. A magyar reneszánsz igazi kivirágzása a főnemesség megerősödésével egy időben zajlott.A reneszánsz életszemlélet, a humanista műveltség erre az időre már az egész társadalmat áthatották, a vezető szerep azonban az arisztokratáké maradt. A magyarországi sajátos körülmények siettették a központosítást, fejlődésnek indultak a városok, kapcsolat alakult ki Itáliával - mindezek a humanizmus virágzását elősegítő tényezők.

A reneszánsz, mint művelődéstörténeti korszak és stílusirány, Európa országaiban hódított teret és talált követőkre a XIV. század kezdete és a XVI. század vége közötti időszak alatt. A humanizmus a reneszánsz szerves része, elsősorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját jelenti. Szorosan összefüggött az ókori irodalom értékeinek kultuszával. Magyarországon a humanizmus a XV. század elején talált követőkre.

Irodalom:

1. Ábel Jenő: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. Bp.: 1880
2. Rolf Toman (szerk.): Az itáliai reneszánsz. Bp.: 2001
3. Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története (I). Bp.: 1964
4. Hóman Bálint, Szekfü Gyula: Magyar történet (II.). Bp.: 1936
5. Bitskey István (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Bp.: 1998

Az eredeti megjelenés helye: 

Kovács Eleonóra. Magyar kultúrtörténet. Módszertani javaslatok és tantárgyi program. (Szak: „Történelem”) – Ungvár, 2014. – 9-11. old. (УДК 930.85 (439) (076), ББК T34 (4УГО)-7я73-5, K 56)